Ha Van Gogh a festészet John Lennonja, akkor a VAM Design Center a képzőművészet Nyáry Krisztiánja. Viszont érdekes a kiállítás, ami ma nyílt a Király utcában. Még Bálint Antónia feneke nélkül is.

Van Gogh mindig jó hívószó, mert szereti az utolsó trafikos is, de nem ciki a neve a magas körökben sem, mert hát tényleg zseni volt. Vagyis olyasmi, mint John Lennon a zenében. A VAM pedig szeret jól csengő nevekkel kiállítást szervezni, ahol persze legtöbbször nem eredeti dolgok vannak. Na ez meg olyasmi, mint amikor Doors, Michael Jackson meg Queen emlékshow-kat hoznak Budapestre. Viszont ezek a kiállítások olykor tényleg jók.

Ha a Vincent Van Gogh álmait hagyományos értelemben vett kiállításnak tekintjük, akkor nem valami nagy durranás, mert ugye 200 repró lóg a falakon. Viszont egyáltalán nem kell annak tekinteni. Hanem egy térbeli képeskönyvnek vagy minek, ahogy egy művészettörténész megjegyezte a helyszínen.

Az egész alapötletét az adja, hogy épp Van Gogh korában kezdtek el hódítani a szintetikus festékek - ilyenekkel dolgozott ő is -, amelyek viszont egyáltalán nem voltak még időtállók. Úgyhogy ma egész máshogy néznek ki, mint ahogy megalkotásukkor.

Advertisement

Az itt látható reprók tehát amolyan digitálisan felturbózott festmények. A kétszáz kép amúgy sem mindennapi látvány szépen időrendbe tematizálva (nem is tudom eredetiben volt-e, lehetett-e valaha ennyi VG-alkotás egy helyen), mellé nagyban odabiggyesztve idézetek - ahogyan az egy rendes képes albumban illik. Sőt néhány elveszett/ellopott alkotásának reprója is megtekinthető.

A turbózással azonban nem álltak meg itt a szervezők. Van egy csomó háromdimenziós alkotás is. Ezek nem csak szimplán "belenézek a térbe " dolgok, hanem izegnek mozognak is.

Mivel térhatásúan nem tudok fényképezni (2D-ben is alig), ezért ezt az élményt Bálint Antóniával pótolom nektek a nyitóképen. Feneke még mindig igen formás, pedig már több mint negyven éve csomagolták ki a pelusból, ő maga pedig nagyon élvezte a 3D-s animációt. Többször hangosan megjegyezte a Krumplievők előtt: "nézzétek füstöl az étel!"

Advertisement

A Van Gogh álmaitól lehet, hogy komoly műértők hátborzongás kapnak, szerintem viszont remek szórakozás. Annál is inkább, mert a VAM pincéjében van, ahol még soha nem jártam korábban és legalább olyan izgalmas belsőépítészetileg, mint az egész épület. Ráadásul klasszul belabirintusították a teret, vannak olyan zugok, amikre szinte csak véletlenül bukkannak a látogatók, mielőtt elérnek a művész önarcképeivel körbevett sírjához.

Na igen, hatásvadász megoldások vannak bőven, viszont mondjuk tökéletes első randis program. Van Goghot ugyanis mindenki szereti, aki nem, azt el lehet kápráztatni a hátborzongató 3D-s cuccokkal. Ha pedig egy kultúrsznobot szeretnénk ágyunkba vinni a kiállítás után, akkor együtt végigfanyaloghatjuk vele az egészet.