Ha van egy foly√≥, √©s van benne egy hal, akkor az oda √ļszik, ahova akar, nem? √Āltal√°ban igen, de a Kong√≥ nem olyan foly√≥, mint a t√∂bbi, √©s ennek √©rdekes k√∂vetkezm√©nyei vannak.

A folyó

A t√∂bbi foly√≥ √©let√©nek te√°tr√°lis szakasz√°t nem a torkolat k√∂rny√©k√©n kell keresni. Ahogy a foly√≥k lej√∂nnek a hegyekbŇĎl, z√ļg√≥ forgatagokb√≥l lomha, h√∂mp√∂lygŇĎ k√≠gy√≥kk√° alakulnak, hogy azt√°n valamikor el√©rj√©k a tengert. A Kong√≥ is ezt tenn√©, ha v√≠zgyŇĪjtŇĎ medenc√©je nem egy t√∂bb sz√°z m√©teres magass√°gba emelt, √≥ri√°si katlan lenne Afrika sz√≠v√©ben, amelynek perem√©t akkor kell √°tt√∂rnie, amikor m√°r a vil√°g m√°sodik legnagyobb foly√≥j√°v√° h√≠zott.

A mŇĪsor a Malebo-t√≥ alatt kezdŇĎdik, ahol az 500 n√©gyzetkilom√©teres, sek√©ly medenc√©v√© sz√©lesedett foly√≥ hirtelen √∂sszeszŇĪk√ľl, √©s elindul, hogy megtegye a tengerig vezetŇĎ marad√©k 350 kilom√©tert. A Kong√≥ √°tlagos v√≠zhozama itt m√°sodpercenk√©nt 40 ezer k√∂bm√©ter. Ez a v√≠z 13-szor annyi, mint amennyi a Dun√°ban volt ma Budapestn√©l, √©s egy helyenk√©nt akkora mederben kell elf√©rnie, mint a Dun√°√© Budapestn√©l. A rettenetes v√≠zt√∂meg ebben a szurdokban kilom√©terenk√©nt k√∂r√ľlbel√ľl egy m√©tert zuhan, de van olyan szakasz, ahol hatot.

A halak

Az Als√≥-Kong√≥ fortyog√≥ kanyonj√°ban 300-n√°l is t√∂bb halfaj √©l, ami kir√≠v√≥an sok. Ennyi faj olyan helyeken van, ahol a k√∂rnyezet izol√°lja egym√°st√≥l a popul√°ci√≥kat, hogy azt√°n azok k√ľl√∂n fejlŇĎdhessenek tov√°bb. De mi t√∂rt√©nik egy foly√≥ban, ahol elvileg ugyanaz a v√≠z folyik partt√≥l partig? Ezt kezdte el vizsg√°lni n√©h√°ny √©ve Melanie Stiassny amerikai halbiol√≥gus, √©s arra a megd√∂bbentŇĎ felfedez√©sre jutott, hogy az izol√°ci√≥t maga a Kong√≥ okozza: a fortyog√≥, √∂rv√©nylŇĎ v√≠zt√∂meg.

Advertisement

Nem volt egyszerŇĪ a vizsg√°lat:

A parafadug√≥k√©nt r√∂pk√∂dŇĎ ember a kis piros haj√≥ban Trip Jennings vadv√≠zi kajakos √©s filmk√©sz√≠tŇĎ, aki a biol√≥gusokhoz csatlakozva v√©gigment a vizsg√°lt foly√≥szakaszon, radarral felszerelt kajakj√°val. ElŇĎsz√∂r der√ľlt ki, hogy m√©gis mi van a sz√∂rnyŇĪ forgatag alatt. Az, hogy helyenk√©nt 200 m√©tern√©l is m√©lyebb szakad√©kok, √©s hogy a v√≠z odalent a felsz√≠nnel ak√°r ellent√©tesen is folyhat, m√©ghozz√° nagyon vadul, helyenk√©nt 15 km/h-val.

Advertisement

A tudom√°ny

A v√≠zbŇĎl falak lesznek, olyan erŇĎvel √©s olyan mennyis√©gben √°ramlik, hogy azon nem jutnak √°t a halak. Hogy ez t√©nyleg √≠gy van, √ļgy der√ľlt ki, hogy a kutat√≥k k√ľlsŇĎre ugyanolyan halakat fogtak a foly√≥ k√©t partj√°n, majd megn√©zt√©k a DNS-√ľket. Az egyik, amit n√©ztek, a Teleogramma brichardi volt, a b√∂lcsŇĎsz√°j√ļhal-f√©l√©k csal√°dj√°ba tartoz√≥, csak itt √©lŇĎ kis hal. A jobb √©s a bal parton fogott √°llatok DNS-√©ben 5% k√ľl√∂nbs√©g volt, ami hatalmas, √©s azt jelenti, hogy a szemre megegyezŇĎ √°llatok soha nem tal√°lkoznak, szexrŇĎl sz√≥ sincs, holott az egyedek n√©h√°ny sz√°z m√©tern√©l nem √©lnek messzebbre egym√°st√≥l. Ahogy egy hegyl√°nc, √ļgy egy √°raml√≥ v√≠zfal is √∂r√∂kre elz√°rhatja egym√°st√≥l egy faj k√©t popul√°ci√≥j√°t, elind√≠tva a fajk√©pzŇĎd√©st:

Persze nem kell a víz alá bukni, hogy lássuk a Kongót, ahogy fajokat hoz létre. Két legközelebbi rokonunkat, a csimpánzt és a bonobót is a Kongó választotta ketté: a bonobók a bal parton élnek (azaz a folyó nagy sarlójától délre), a csimpánzok a jobb parton, és mióta Kongó a Kongó, soha nem találkoztak.