Papp L√°szl√≥ Tam√°s √ļjs√°g√≠r√≥ megn√©zte p√©nteken a Titkos dosszi√© c. mŇĪsort az ATV-n, √©s annyira kiakadt tŇĎle, hogy √≠rt a Cinknek egy d√ľh√∂s vend√©gposztot. Fogyassz√°tok szeretettel!

Mi lesz akkor, ha a bossz√ļ√°ll√≥ Isten egyszer majd t√©nyleg vill√°mokat sz√≥r r√°nk a kedvenc g√∂r√∂g joghurtja helyett? Az ATV-n fut√≥ Titkos dosszi√© legut√≥bbi epiz√≥dj√°b√≥l b√°rki megtudhatja. A Bombera Krisztina narr√°ci√≥j√°val felvezetett produkci√≥ mŇĪfaj√°t neh√©z pontosan belŇĎni. Tal√°n az apokaliptikus konte√≥bulv√°r √°ll legk√∂zelebb a val√≥s√°ghoz. Tudj√°k, ennek fogyaszt√≥i azok, akik komolyan hisznek benne, miszerint az Isten √©s a S√°t√°n √∂r√∂krangad√≥j√°nak v√©gsŇĎ csat√°ja hamarosan bek√∂vetkezik. Melynek j√°rul√©kos vesztes√©ge gyan√°nt az emberis√©g j√≥ r√©sze elevenen el√©g, sug√°rfertŇĎz√∂tt zombiv√° v√°ltozik, √©hen pusztul vagy megfullad. √Čs m√©g meg is √©rdemli a bŇĪnei miatt. √ćrtam m√°r r√≥la, hogy az ATV-n√©l munkat√°rsnak lenni: nos, ennek a st√°tusnak egy balliber√°lisk√©nt jegyzett √ļjs√°g√≠r√≥n√°l f√°j√≥an magas a cikis√©gfaktora. ElŇĎbb-ut√≥bb valamelyik koll√©ga vigyorogva felteszi a k√©rd√©st: oszt milyen a hitgy√ľlinek dolgozni? Azt√°n j√∂nnek a zavart feleletek a dacos visszak√©rdez√©stŇĎl (m√©r', baj?) az ideges mentegetŇĎz√©sig, hogy abszol√ļt nem g√°z, ezek nem is olyanok, nem kell vel√ľk im√°dkozni, vagy a sze√°nszaikra j√°rni. MielŇĎtt ak√°rki megs√©rtŇĎdne, semmi gond nincs azzal, hogy valaki nagyon vall√°sos, egy szabad orsz√°gban ezt √ļgy juttatja kifejez√©sre, ahogy neki j√≥lesik.

Nem is ez fura, hanem a bizarr ideol√≥giai t√°rsb√©rlet, ami enn√©l a csatorn√°n√°l l√©tezik. Az USA-b√≥l import√°lt mŇĪsorokkal felturb√≥zott republik√°nus, protest√°ns fundamentalizmus (Bencsik Andr√°s √©s Sz√©les G√°bor izraeli megfelelŇĎi ir√°nti rajong√°ssal sp√©kelve), illetve a szoclib holdudvar legjava. Mely ut√≥bbi szek√©rt√°bor √©ppens√©ggel hars√°nyan tiltakozik √©s g√ļnyol√≥dik, amennyiben Semj√©n Zsolt mond olyanokat az abortuszr√≥l, a homoszexualit√°sr√≥l, Eur√≥pa kereszt√©ny gy√∂kereirŇĎl, amikhez nagyon hasonl√≥kat N√©meth S√°ndor is szokott a Vid√°m Vas√°rnapon. Amerikai p√©ld√°val √©lve olyan ez, mintha az USA m√©di√°j√°nak liber√°lis ‚Äď fŇĪlegaliz√°l√°s-p√°rti, vietnami beh√≠v√≥jukat hajdan√°n el√©getŇĎ, a feminizmust √©s az evol√ļci√≥ oktat√°s√°t t√°mogat√≥ ‚Äď nagy √∂regjeit a Tea Party √©s a Moral Majority legfŇĎbb szponzorai fizetn√©k. T√∂k leg√°lis, csak √©pp el√©g fura. A hazai balliber√°lis nyilv√°noss√°g √°llapot√°t jelzi ez a ‚Äď tŇĎl√ľnk nyugatra nehezen elk√©pzelhetŇĎ ‚Äď szitu√°ci√≥.

Bombera Krisztina eddigi p√°lyafut√°s√°t ismerve kev√©ss√© lehet az ember meggyŇĎzŇĎdve r√≥la, hogy ŇĎ t√©nyleg elhinn√©, miszerint a Bibli√°b√≥l kiolvashat√≥: c√©lba vett benn√ľnket a WR 104 nevezetŇĪ hal√°lcsillag, amely majd az emberis√©get megtizedelŇĎ gammasug√°rz√°ssal elhozza az apokalipszis nyit√°ny√°t. A hal√°lcsillaggal kapcsolatos, tudom√°nyosan fajs√ļlyos szkeptikus hangok, (√°ltal√°ban a szik√°r t√©nyek) nemigen vannak t√ļlreprezent√°lva az ad√°sban. (A belinkelt ‚Äď √≥vatosan szkeptikus ‚Äď 2009-es cikk szerzŇĎje, Barot√°nyi Zolt√°n ma is azt mondja, hogy ‚Äěebben a k√©rd√©sben sok a bizonytalans√°g, egy√©rtelmŇĪ v√°laszt pedig m√©g nem tud adni a tudom√°ny sz√°mos fontos k√©rd√©sre - p√©ld√°ul arra sem, hogy vesz√©lyes-e ez az objektum r√°nk, vagy sem. De annyi biztos, hogy a nem felt√©tlen√ľl l√°that√≥ spektrum√ļ optikai k√©pe √©s a spektroszk√≥piai anal√≠zis sem v√°g egybe: nem tudjuk, hogy belen√©z√ľnk-e a tengely√©be vagy sem. Miut√°n azt sem tudjuk, lesz-e belŇĎle szupern√≥va, pl√°ne gammasug√°r-kit√∂r√©s, √©s ha igen, mikor, voltak√©ppen mindegy is.")

Sebaj, akinek a hal√°lcsillag nem j√∂n be, annak van m√°s az √©tlapon. Mondjuk az √©gi hatalom int√©s√©re toxikus algafaj irtja ki a fajunkat. A j√≥ √∂reg nukle√°ris Armageddonr√≥l nem is besz√©lve. Viszont ak√°r pozit√≠vumnak is tekinthetj√ľk, hogy a mŇĪsor t√©nyk√©nt kezeli (√©s az apokalipszis r√©szek√©nt l√°ttatja) a glob√°lis felmeleged√©st, amelyet pont a Hit Gy√ľlekezete √°ltal annyira szeretett amerikai republik√°nus jobboldal igyekezett legink√°bb tagadni vagy relativiz√°lni. V√©g√ľl is nem akkora gond ez a produkci√≥, sokan √©lnek meg olyasmibŇĎl, amiben nem hisznek. SŇĎt, maguk k√∂z√∂tt, otthon esetleg j√≥t r√∂h√∂gnek rajta. Ilyen bonyolult a nagybetŇĪs √Člet. Aligha lehets√©ges, hogy mindenki elhiggye azt, amiben a fŇĎn√∂ke hisz. Csak kicsit rossz az optik√°ja, vissz√°s lehet a f√©nyt√∂r√©se, ha olyasmi√©rt basztatjuk a korm√°nyt, amit mi is tesz√ľnk. Mondjuk, kritikusan t√°madjuk a keleti szelet meg az illiber√°lis demokr√°cia gondolat√°t. Viszont k√©t Orb√°n-leleplezŇĎ diktat√ļr√°z√°s sz√ľnet√©ben j√≥l k√∂r√ľlnyaljuk Khalaf Ahmad al-Habtoort. A dubaji √ľzletember ‚Äď politikailag korrekt√ľl fogalmazva ‚Äď nincs rossz v√©lem√©nnyel a h√°bor√ļs bŇĪn√∂k√©rt kiv√©gzett Szadd√°m HuszeinrŇĎl.

‚ÄěSzadd√°m Huszein, ak√°rmit is gondolunk r√≥la, az orsz√°ga vezetŇĎje volt. Tiszta iv√≥vizet, biztons√°got ny√ļjtott a t√∂bbs√©gnek, legal√°bbis a mostani helyzethez k√©pest nagyobb biztons√°g volt akkor. De belel√©pett a csapd√°ba, amelyet Amerika √°ll√≠tott neki" ‚Äď mondja a Bomber√°nak adott interj√ļban, r√∂gvest kifejtve egy f√°jin √∂sszeesk√ľv√©s-elm√©letet is. Hogy Szadd√°m Kuvait lerohan√°s√°val csak beles√©t√°lt ebbe csapd√°ba, amit ugye Amerika √©s a Nyugat √°ll√≠tott neki, akik val√≥sz√≠nŇĪleg m√°r 1988-ban tervezt√©k ezt a provok√°ci√≥t. (L√°sd: Khalaf Ahmad al-Habtoor ‚Äě...hogy mindig legyen alkalom visszaj√∂nni", Alexandra K√∂nyvjelzŇĎ, 2014. j√ļlius‚Äďaugusztus.) Ama dikt√°torr√≥l mondta e szavakat, akirŇĎl az USA √°ltal ind√≠tott h√°bor√ļ ut√°n ezen ‚Äď a jelenlegi ATV-t is meghat√°roz√≥ - k√∂rben sz√ľlettek az ŇĎ √©s fiai kegyetlens√©g√©t legdurv√°bban taglal√≥ cikkek.

Tudjuk, hogy egy PR-interj√ļ nem arr√≥l sz√≥l, hogy j√≥l belek√©rdez√ľnk az alany mag√°n√©let√©be, politikai n√©zeteibe √©s √ľzleti tranzakci√≥iba. Na de az√©rt m√©gis. Hadd tegy√ľk akkor m√°r sz√≥v√° legal√°bb. Ismerj√ľk a statisztik√°kat, hogy az amerikaiak h√°ny sz√°zal√©ka hisz a t√ľnd√©rek l√©t√©ben, √©s veszi betŇĪ szerint a Jelen√©sek K√∂nyv√©t. Ami rendben is van. A demokr√°cia nem azt jelenti, hogy mindenki tudom√°nyos, racion√°lis alapon rendezi be a priv√°t kozmosz√°t. Csakhogy Amerik√°ban van egy dolog, ami m√©g a hitn√©l is fontosabb. Ez pedig a hiteless√©g. Hogy a v√©g√≠t√©let napj√°r√≥l olyan mŇĪsorvezetŇĎ besz√©ljen, akirŇĎl a n√©zŇĎk√∂z√∂ns√©g is √ļgy gondolja, hogy ŇĎ maga is hitelt ad a sztorinak. A v√°llaltan nem h√≠vŇĎ Bombera Krisztin√°r√≥l nekem nem ez ugrik be. Hanem az, hogy valamibŇĎl ugyeb√°r meg kell √©lni. Rendben volna ez is, b√°r a magam r√©sz√©rŇĎl nagyon szar helyzetnek tartan√°m, ha mint szekul√°ris, laikus √ļjs√°g√≠r√≥ Magyarorsz√°g egyik legvall√°sosabb fŇĎn√∂k√©nek lenn√©k egzisztenci√°lisan kiszolg√°ltatva. Ez az egzisztenci√°lis kitetts√©g nem felt√©tlen√ľl realiz√°l√≥dik azonnal, de b√°rmikor megt√∂rt√©nhet, mint ahogy most enn√©l az apokalipszis-epiz√≥dn√°l meg is t√∂rt√©nt. Ha valakinek ez √ļjs√°g√≠r√≥k√©nt belef√©r, akkor tegye, √©n nem fogok kiab√°lni, hogy tilcs√°kbe. Csak az√©rt sz√≥lok.