Anne Applebaum amerikai-lengyel Pulitzer-díjas újságíró, történész, a kelet-közép-európai kommunizmus szakértője, és nem mellesleg Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felesége. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon új könyve kapcsán arról beszélt, hogy ideje lenne túllépni a poszkommunista Kelet-Európa elavult fogalmán.

A kötet Kelet-Európa megtörése 1944-1956 címmel fog megjelenni, Magyarországon az Európa Kiadó gondozásában. Az írónő Lengyelország, Magyarország és Kelet-Németország példáján mutatja be az akkori terminológia szerinti Kelet-Európa szovjetizálását.

Applebaum azt állítja, hogy Kelet-Európa azért kerülhetett szovjet érdekszférába a háború végén, mert a Nyugat számára a régió nem bírt stratégiai fontossággal. Úgy vélekedik, hogy az akkori Kelet-Európa kifejezés mára értelmét vesztette.

Lengyelország kulturálisan és gazdaságilag sokkal közelebb áll például Németországhoz, mint Albániához. Akkor miért soroljuk a lengyeleket és az albánokat ugyanabba a kategóriába, hogy Kelet-Európa? A kelet-európainak kikiáltott problémák pedig valójában legtöbbször általános európai jelenségek: a szélsőjobb problematikája Franciaországban is élő, a média politika általi befolyásolása pedig aggasztó Olaszországban is.

Advertisement

Applebaum párhuzamot lát a mostani ukrán események és az 1945-ös szovjet terjeszkedés között.

Az oroszok hasonlóan verbuválják a fegyveres csoportokat, mint a világháború után a titkosrendőrséget a szatellitállamokban. Ahogy nézem az ukrajnai tudósításokat, jobban megértem az 1945-ös eseményeket is. Szintén hasonló a média befolyásolása és a civil társadalom kezelése.

Ami más, hogy eddig nincs annyi erőszak, mint a 40-es években, és természetesen az események most nem egy háború utáni, lepusztult, kaotikus környezetben történnek. De összességében az oroszok módszerei nem állnak túlságosan távol az 1945-öt követően alkalmazottaktól.

Advertisement

A történésszel Kósa András készített interjút a HVG-n, ezt itt olvashatjátok. Egészen hidegháborús hangot üt meg, a titkosrendőrség szerepét emeli ki a mostani és a háború utáni orosz külpolitika fontos párhuzamaként. Magyarország esélyeit egy erős Európában látja legjobbnak Oroszországgal szemben. Azt mondja, Európának hiba túlzott mértékben Amerikára támaszkodnia haderő tekintetében.

Advertisement

Én hajlamos vagyok egyetérteni ezzel a hidegháborús szemlélettel, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy Albertnek azért erről más a véleménye, hátha kommentel majd. Szerintetek Applebaum megmondta a frankót, vagy téved?

[MTI] [KĂ©p: Getty/Sean Gallup]