Ink√°bb att√≥l k√©ne tartani, hogy visszagurulunk a k√∂zep√©re. L√©nyegtelen, hogy milyen alak√ļ egy test, gravit√°ci√≥ja ugyan√ļgy van, √©s ez a gravit√°ci√≥ a t√∂megk√∂z√©ppont fel√© vonz mindent. Ha el√©rn√©k a F√∂ld perem√©t, az olyan lenne, mintha egy durva hegym√°sz√°s ut√°n pihenn√©nk meg.

Na nem mintha lapos lehetne, hiszen a gravit√°ci√≥ ‚Äď pont az, ami minket is a peremen tartana ‚Äď pillanatok alatt k√∂zel g√∂mb alak√ļv√° roppantan√° a bolyg√≥t. Ez√©rt is veszi fel ezt a form√°t az √∂sszes nagyobb test a vil√°gŇĪrben, √©s nincsenek p√©ld√°ul kocka alak√ļ csillagok.

Egy g√∂mb alak√ļ F√∂ld√∂n mindenhol a g√∂mb k√∂z√©ppontja fel√© ‚Äď teh√°t mindenhol lefele ‚Äď ir√°nyul a gravit√°ci√≥, egy korongn√°l viszont ezt csak a korong k√∂z√©ppontj√°n√°l √©rezn√©k √≠gy, mindenhol m√°shonnan a k√∂z√©ppontja fel√© fejten√© ki a hat√°s√°t a t√∂megvonz√°s. √Čpp ez√©rt min√©l t√°volabb lenn√©nk a k√∂z√©ppontt√≥l, ann√°l meredekebb lejtŇĎn √©rezn√©nk magunkat.

A Vsauce vide√≥j√°ban Michael r√∂gt√∂n az elej√©n elmagyar√°zza ezt a dolgot, de √©rdemes v√©gign√©zni az eg√©szet, csom√≥ minden kider√ľl a lapos F√∂ld elm√©letekkel kapcsolatban.

Advertisement

P√©ld√°ul m√°r az √≥korban r√°j√∂ttek, hogy a bolyg√≥ g√∂mb alak√ļ, csup√°n a modern korban alakult ki az a t√©vk√©pzet, hogy ez egy p√°r sz√°z √©ves felfedez√©s. Ennek ellen√©re ma is vannak t√°rsas√°gok, akik a korong alak√ļ F√∂ldben hisznek. A v√©g√©re kezd kicsit elborulni a dolog, bej√∂n a k√©pbe a relativit√°selm√©let, √©s kider√ľl, hogy az ir√°nyunkba egy k√∂zel f√©nysebess√©ggel halad√≥ szeml√©lŇĎ sz√°m√°ra val√≥ban lapos a bolyg√≥.

via Sploid