TĂ­zĂ©ves Ăștja vĂ©gĂ©n a Rosetta Ʊrszonda elĂ©rte a 67P/Csurjumov–Geraszimenko ĂŒstököst, majd tömeg-spektromĂ©terĂ©vel megszaglĂĄszta. Az eredmĂ©ny lelombozĂł: Ă©gi tĂĄrsunknak olyan szaga van, mint egy pĂĄlyaudvari vĂ©cĂ©be oltott mocskos istĂĄllĂłnak.

Az EurĂłpai Ć°rĂŒgynöksĂ©g szondĂĄja mĂ©g augusztusban Ă©rte el a NaptĂłl 400 milliĂł kilomĂ©terre szĂĄguldĂł ĂŒstököst, de csak most derĂŒlt ki, hogy bĂŒdösebb, mint gondoltĂĄk. SzerencsĂ©re a kis szonda nem orral, hanem közömbös mƱszerrel szippantott a komĂ©ta körĂŒli bƱzös elegybe, ami a vĂĄrakozĂĄsokkal ellentĂ©tben nem csak szĂ©n-dioxidbĂłl Ă©s szĂ©n-monoxidbĂłl ĂĄll.

Az mĂĄr szeptemberben megvolt, hogy ammĂłnia, metĂĄn Ă©s metanol is van az ĂŒstökös kĂłmĂĄjĂĄban – nem verte be a fejĂ©t, Ă©s agymƱtĂ©tet sem vĂ©geztek rajta: az ĂŒstökösök magja körĂŒli gĂĄzfelhƑt hĂ­vjĂĄk kĂłmĂĄnak –, de egy Ășjabb mĂ©rĂ©s megmutatta, hogy a gĂĄzkeverĂ©k mĂ©g penetrĂĄnsabb: formaldehidet, kĂ©nhidrogĂ©nt, hidrogĂ©n-cianidot, kĂ©n-dioxidot Ă©s szĂ©nkĂ©neget is tartalmaz.

Az ammĂłnia hĂșgyszagĂĄt Ă©s a kĂ©nhidrogĂ©n fingszagĂĄt Ă­gy csak a hidrogĂ©n-cianid kellemes, halĂĄlĂłs mandulaillata enyhĂ­ti. Az elegy persze borzasztĂłan mĂ©rgezƑ is, mĂ©g jĂł, hogy a RosettĂĄt kĂŒldtĂŒk, Ă©s nem egy ƱrhajĂłst.

Ahogy közeledik a Nap felĂ©, a 67P/Csurjumov–GeraszimenkĂłbĂłl Ășjabb molekulĂĄk szabadulnak majd fel, Ășgyhogy lehet, hogy a törtĂ©net mĂ©g folytatĂłdni fog.

Advertisement

ForrĂĄs: Cnet. KĂ©pĂŒnk illusztrĂĄciĂł, az ISON ĂŒstökös kĂ©pĂ©bƑl Ă©s a Ren and Stimpy cĂ­mƱ rajzfilmsorozat StimpyjĂ©bƑl kĂ©szĂŒlt.