Itt az év egyik legfontosabb interjúja: Uj Péter minden lényegeset elmesél a médiapiacról. Bármit leírhatunk, mégis veszélyben a sajtószabadság. Hogy lehet ez? Ezt is elmagyarázza.

Egy rakás új lap – leginkább online újság – indult 2010 óta. A mindenható Orbán Viktorról, a rettegett Simicska Lajosról vagy a gátlástalan Lázár Jánosról bármilyen jelző leírható következmények nélkül. Egy újságíró sem ül börtönben kormányellenes véleménye miatt. Egy csomóan mégis a sajtószabadság végéről beszélnek. Nem hatalmas ellentmondás ez? Látszólag igen, igazából a legkevésbé sem.

UP jó kis interjút adott a Médiapiacnak, amiben például ezt a látszólagos ellentmondást is feloldja. Ha kíváncsi vagy arra, hogy is áll a szabad – és a mindenféle egyéb – sajtó helyzete Magyarországon, olvasd el, még csak nem is hosszú!

A nyálelválasztást elindítandó itt van pár erősebb idézet:

– Ami 2010 óta lezajlott körülöttem, hát... arra tényleg nem tudok mást mondani: egy európai demokráciában már az erdőben lenne a helyem, egy jóképű Kalasnyikovval.

– Majd ha lesznek megint szocialista kormányok, akkor megint szeretni fognak. Egyébként nem lesznek. Leszarom.

– Maffiamódszerekkel próbáltak megfojtani, de mentünk tovább. Ez van.

– Egy 2011-es interjúban azt állította, a politikus barátként vagy csicskaként tekint az újságíróra. Ebben van változás? – Van, persze. Most már csak csicskaként.

– A Fidesz már kínjában próbálja életben tartani az MSZP-t, hogy úgy látsszon, mintha még mindig veszélyes lenne rá.

– A sajtóban annyival rosszabb a helyzet, hogy itt a piac szinte teljesen megszűnt, a pénzek nagyobbik részét gyakorlatilag a politika tudja mozgatni. Nem csak az állami költéseket, de az államhoz vagy a hatalomhoz kapcsolódó számtalan baráti vállalkozás költéseit, aztán a hozzájuk harmadik sorban, egy kis anyagi előny, koncesszió, stratégiai partnerség, miegyéb reményében kapcsolódó cégek pénzeit is.

– A reklámpiac hatvan-nyolcvan százaléka politikailag irányított vagy irányítható. Ezt most tovább központosítják szépen.

– Az a baja az ilyen típusú hatalmi struktúráknak, hogy egyre inkább bezáródik a saját maga által uralt információáramlásba, egyre kevésbé jutnak el hozzá valódi információk, emiatt egyre kevésbé kompetens döntéseket hoz, vagy ha úgy tetszik, egyre butul.

Advertisement

Hú, ettől az interjútól még én is rendszerváltó hangulatba kerültem, ezért levezetésnek, mint ilyen helyzetekben mindig, a Cock Sparrer együttes Take Them All című számához fordultam:

[Nem direkt tartok Uj Péter-napot: délben kiposztoltam a szuper fotót róla, aztán délután a kezebe került ez az írás, amit tényleg nem lehetett nem kiposztolni.]