Az ember nézi, és olyan, mintha nem magyarok lennénk, hanem valami sokkal-sokkal vidámabb társaság. Óda következik egy szuperjó új magyar filmhez.

Advertisement

Inkei kolléga már megírta a rendes, összeszedett kritikát az idény legobban várt magyar filmjéről, az előre leamélie-zett és lewesandersonozott Lizáról, így én most csak funkciótlanul lelkesedem összevissza.

Marha jó a film ugyanis, és úgy, ahogy magyar filmek nem szoktak jók lenni. Irtó jó kedvem is lett tőle, összegyűjtöttem pár összefüggéstelen pontba, hogy miért.

  • Marha ritka ilyen átgondolt magyar filmet látni, ahol a rendezĹ‘ – Ujj MĂ©száros Károly – láthatĂłlag pontosan tudta, mit akar, Ă©s azt tudatosan megvalĂłsĂ­totta. MĂ©g ritkább, ha egy nemhuszonĂ©ves rendezĹ‘ a rohadt rĂ©gen várt elsĹ‘ filmjĂ©be nem prĂłbál meg belezsĂşfolni MINDENT, magyar valĂłságot, odamondást, szexet, viccet, nyomort, cigányt, fideszest, mĂşltat Ă©s jövĹ‘t, hanem egy Ă©rzelmes sztorira koncentrál.
  • Pedig a műfaj a legkevĂ©sbĂ© sem egyszerű: ez az elsĹ‘, egyetlen Ă©s legjobb magyar Ă©rzelmes-szerelmes-alternatĂ­v törtĂ©nelmes sci-fi-mese-vĂ­gjátĂ©k, amit láttam.
  • Hol rejtegettĂ©k eddig Balsai MĂłnit? A cĂ­m- Ă©s fĹ‘szereplĹ‘ fĂ©l kĂ©zzel lejátszana egy Audrey Tautou–Eszenyi EnikĹ‘ kentaurt is, nálam kapásbĂłl Ĺ‘ lett a legmenĹ‘bb magyar filmszĂ­nĂ©sznĹ‘. A lĂ©tezĹ‘ legnagyobb halálcsapda "cuki furalányt" játszani, ráadásul szĂĽrke egĂ©rbĹ‘l szexdĂ©monná átalakulĂł cuki furalányt, amit Ĺ‘ fölĂ©nyesen old meg, pedig benne volt a pakliban, hogy ezĂ©rt egy Ă©letre megutálja minden egĂ©szsĂ©gesen gyanakvĂł nĂ©zĹ‘.
  • Ilyen fasza magyar filmzenĂ©vel mĂ©g nem találkoztam. A Liza zenĂ©je tarantinĂłi-csinibabai Ă©rtelemben meghatározĂł elem a filmben. Csakhogy azokkal ellentĂ©tben ennek a zenĂ©nek a nagy rĂ©sze eredeti, e cĂ©lra kĂ©szĂĽlt alkotás, konkrĂ©tan Tövisházi Ambrus szerzemĂ©nye. Ăšgy Ă©rtem, pöpec, sĹ‘t fergeteges szerzemĂ©nye.
  • Az a vicces, hogy bár a film hangsĂşlyozottan dĂ­szlet- Ă©s kĂ©peskönyvszerű, Ă©s egy negyven Ă©vvel ezelĹ‘tti, stilizált fantáziavilágban játszĂłdik, finoman Ă©s áttĂ©telesen erĹ‘s jelenkorkritika is van benne. Bár elsĹ‘re csak felszĂ­ni, inkább vizuális poĂ©nnak hat a film hátterĂ©t kĂ©pezĹ‘ fikciĂł, miszerint Magyarországon nem volt soha kommunizmus, amit pár utaláson kĂ­vĂĽl nem is magyaráznak tĂşl benne, nekem ez volt az egĂ©sz lĂ©nyege. A film levegĹ‘je, az egĂ©sz önfeledtsĂ©ge tĂ©nyleg olyan, mintha egy klassz, normális ország klassz rendezĹ‘jĂ©nek eszĂ©be jutott volna egy klassz, Ă©rzelmes sztori. EnnĂ©l durvább sci-fi Ă©lmĂ©nye egy magyar mozinĂ©zĹ‘nek nem is lehet.
  • A film baromi jĂł, de nem hibátlan. Az a fura, hogy az elĹ‘zetesekben Ă©s felszopĂł cikkekben annyiszor elsĂĽtött perfekcionizmus Ă©s vizuális igĂ©nyessĂ©g – Ă©s a valĂłban nagyszerű látványvilág – ellenĂ©re a leggyengĂ©bb vonal benne a CGI-s. A számĂ­tĂłgĂ©pes grafikák egy csomĂłszor nem nĹ‘nek föl az egĂ©sz szĂ­nvonalához.
  • De ez legyen a legnagyobb bajunk.