Ezen a h√©ten szinte minden napra jut lesz√°mol√°s a t√©v√©ben, a sz√ľnnapon pedig megn√©zhetj√ľk az √©vsz√°zad dug√°s√°t. Folytat√≥dnak a republik√°nus filmhetek, de nemcsak a f√ľgg√∂nyt f√©lre-f√©lreh√ļzogat√≥ √∂nb√≠r√°skod√≥k vagyunk, mert m√©ltatjuk az inform√°ci√≥s forradalmat is.

H√©tfŇĎ: Amerikai nindzsa 2. ‚Äď A lesz√°mol√°s

Tiszt√°n eml√©kszem: a nyolcvanas √©vek v√©g√©n egy kisfi√ļ azt k√©rte a H√°rom k√≠v√°ns√°gban, hadd l√°thasson egy keveset az Amerikai nindzsa 2-bŇĎl. Most pedig sim√°n levet√≠tik a Viasat3-on 21:00-kor ‚Äď h√°t ezt nevezem √©n inform√°ci√≥s forradalomnak! √Ām a m√ļlt h√©ten a VHS-korszak emblematikus filmjek√©nt m√©ltatott Amerikai nindzsa 1987-es folytat√°sa sajnos √ļgy viszonyul az elsŇĎ r√©szhez, mint a Bonanza Banzai a Depeche Mode-hoz. M√©ltatlan. Pedig igencsak √©ltek vele kapcsolatban a v√°rakoz√°sok, mivel nem tudtuk, hogy a Lenin-lak√≥telep hŇĎse, Michael Dudikoff idŇĎk√∂zben r√°szokott az alkoholra. A dzs√ļdoz√≥ ex-gyermekpszichol√≥gus szerencs√©je volt, hogy vizenyŇĎs szeme amolyan korkedvezm√©nyes nindzsam√°giak√©nt m√©g sok√°ig elm√©ly√ľlt tekintetk√©nt hatott, de Dudikoff menthetetlen√ľl elindult a lejtŇĎn: a g√©nkezelt, √°m egyetlen mellkasv√°g√°st√≥l m√©gis h√∂r√∂gve t√©rdre esŇĎ szupernindzs√°kat felvonultat√≥ harmadik epiz√≥dban m√°r nem is ŇĎ szerepelt. Az Amerikai nindzsa 2. alkot√≥it l√°that√≥an a Dr. No inpsir√°lta a rumkokt√©lok √©s a kokain mellett: Joe √©s Curtis titkos k√ľldet√©sben a Karib-szigetekre √©rkezik, ahol √ļjabb √©s √ļjabb tenger√©szgyalogosok tŇĪnnek el. Gyan√ļs! M√©g gyorsan tess√©k kikapni Tibi b√°csi h√≥na al√≥l a Csij√≥t, azt√°n eltŇĪnni a f√ľstpukkan√≥val.

Kedd: Bossz√ļv√°gy 2.

Advertisement

Az √∂nb√≠r√°skod√≥ citoyenekrŇĎl sz√≥l√≥ republik√°nus filmek klasszikus√°t, az 1982-es Bossz√ļv√°gy 2-t vet√≠ti 23:35-kor az ACM. Az 1974‚Äď1994 k√∂zti Bossz√ļv√°gy-filmekkel szembeni legfŇĎbb kritika az volt, hogy t√°mogatj√°k az √∂nb√≠r√°skod√°st ‚Äď pedig m√©ltat√≥ik szerint √©pp ez az er√©ny√ľk. A Charles Bronson alak√≠totta fŇĎhŇĎs, Paul Kersey a bossz√ļfilmek M√≥zese, aki konformista √©p√≠t√©szm√©rn√∂kk√©nt indul, √©s mindegyik r√©szben megpr√≥b√°l beilleszkedni, am√≠g meg nem erŇĎszakolj√°k/√∂lik a r√©szenk√©nt √©ppen aktu√°lis l√°ny√°t/√©lett√°rs√°t/feles√©g√©t a punkok/n√©gerek/k√°b√≠t√≥szeresek. MeggyŇĎzŇĎd√©sem, hogy az√©rt √∂t epiz√≥d k√©sz√ľlt, mert miut√°n minden r√©szben lesz√°mol egy-egy csoporttal (rockerek-feket√©k-punkok-met√°losok-k√°b√≠t√≥szeresek etc.), v√©g√ľl csak a minden gyan√ļ felett √°ll√≥ republik√°nus WASP-ok maradtak, de az is lehet, hogy Charles Bronson elhatalmasod√≥ Alzheimer-k√≥rja szabott g√°tat az √ļjabb √©s √ļjabb nyugd√≠jas tobz√≥d√°snak. De addigra m√°r r√©gen √∂nmaga par√≥di√°ja lett a mag√°t m√©lyen komolyan vevŇĎ sz√©ria. A Bossz√ļv√°gy 2-ben nyelv√∂lt√∂getŇĎ hulig√°nok erŇĎszakolj√°k √©s √∂lik meg pajszerrel a mexik√≥i h√°zvezetŇĎ asszonyt √©s az elŇĎzŇĎ erŇĎszaktev√©stŇĎl m√©g n√©masokkos, r√≥zsasz√≠n cicis, ŇĎzikeszemŇĪ l√°nyt. Azzal nem v√°dolhat√≥ a film, hogy t√ļls√°gosan ki lenn√©nek dolgozva a r√ļg√≥s k√©ses hulig√°nkaraketerek: ennyire elrajzolt figur√°k nagyj√°b√≥l m√©g Rocksteady √©s Bebop a Tini nindzsa teknŇĎc√∂kbŇĎl. De felesleges lett volna b√°rmennyire is cizell√°lni: Paul Kersey r√∂vid √ļton √ļgyis kil√∂vi ŇĎket.


Szerda: Terminátor: A halálosztó

Advertisement

A Film+-on 21:00-kor James Cameron 1984-es technoir horrorja, a Termin√°tor lesz. Ha valaki m√©g nem l√°tta volna, termin√°tori arroganci√°val k√∂telezem r√°, hogy n√©zze meg. Mert ugyan James Cameron a Titanic ut√°n √ľv√∂lt√∂tte h√°rom Oscarral a kez√©ben, hogy ‚Äěa vil√°g kir√°lya vagyok", de a Termin√°torral √©gett be a filmt√∂rt√©nelembe, ak√°r az a l√©zerp√∂ttynyi infrasug√°r a tudatunkba. Nem r√©szletezem, hogy mi√©rt Gesamtkunstwerk-mŇĪremek, mert m√°r √≠rtam r√≥la ide egy ac√©lkem√©nynek sz√°nt √©rtekez√©st.

Cs√ľt√∂rt√∂k: Elemi √∂szt√∂n

Advertisement


N√©h√°ny nemi erŇĎszak ut√°n a Filmcaf√©n 22:00-t√≥l megn√©zhetj√ľk az √©vsz√°zad dug√°s√°t. Val√≥j√°ban egy k√≥kadt krimit, amit ha kih√ļzunk Sharon Stone-b√≥l, menthetetlen√ľl √∂sszezuhan az eg√©sz, vagy legal√°bbis ki√°br√°nd√≠t√≥an √©rdektelen lesz a f√°radt Michael Douglasszel. Biztos, hogy Paul Verhoeven 1992-es kultfilmje, az Elemi √∂szt√∂n t√∂bbet √≠g√©r Joe Eszterhas rekord√°ron elkelt forgat√≥k√∂nyv√©vel, mint amennyit v√©g√ľl gondosan √∂sszegyŇĪrnek benne az ond√≥s stricilepedŇĎtŇĎl a j√©gcs√°k√°ny v√©gsŇĎ marokra fog√°s√°ig. T√©nyleg t√∂bbre sz√°m√≠tottam, amikor elŇĎsz√∂r l√°ttam, √©s ezzel nem tagadom, mennyit playstopoltam a puncivillant√≥ kihallgat√°st, √©s nan√°, hogy √©n is be√©p√≠tettem t√°rsalg√°si mindennapjaimba a ‚ÄěMegint pi√°lsz, Mesterl√∂v√©sz?" fordulatot. √Čs tess√©k, m√°r B√°sti Juli hangj√°hoz siklottunk. Amikor a Semmi√©rt eg√©szen ‚Äď Magyar k√∂ltŇĎk szerelmes versei ‚Äď kazett√°t hallgatom, √©s ott B√°sti Juli az Akarsz-e j√°tszani?-t szavalja, mindig azt v√°rom, mikor sz√≥l ki Kosztol√°nyib√≥l: ‚ÄěBaszt√°l m√°r kok√≥san, Nick?" Ez a cs√ļcs benne. De ugyanebben a t√©m√°ban ink√°bb n√©zz√©tek meg Verhoeven hollandiai opus magnum√°t, a De vierde man-t. R√°di√≥mŇĪsorunk Verhoeven-ad√°s√°ban t√°rgyaltuk ki.

P√©ntek: A v√°d tan√ļja

Advertisement

Agatha Christie az, akitŇĎl sosem fogadtam volna el alm√°s pit√©t, ellenben ak√°rmelyik t√∂rt√©net√©t felfalom. A krimi kir√°lynŇĎje arr√≥l volt h√≠res, hogy a legjobb sztorikat almaev√©s k√∂zben tal√°lta ki, ez volt az ŇĎ kokainja, egyszer t√ļl is adagolt, mert az √∂nk√≠v√ľletben agyal√°s k√∂zben √ļgy teleette mag√°t, hogy mentŇĎnek kellett elvinnie. Az AMC-n 15:00-kor vet√≠tett A v√°d tan√ļj√°hoz elfogyasztott anyagb√≥l biztosan meg lehetne t√∂lteni j√≥ p√°r McDonald's-os forr√≥ alm√°s t√°sk√°t, mivel olyan csavaros a sztori, ahogy a par√≥k√°k sem egy angol t√°rgyal√≥teremben. Az 1957-es A v√°d tan√ļja k√∂zmegegyez√©sesen a vil√°g egyik legjobb t√°rgyal√°sos filmje, reflektorf√©nyben a c√≠mszerepet j√°tsz√≥ Marlene Dietrichhel.

Szombat: Keresztapa 2.

Advertisement

Mindannyian szeretj√ľk a Keresztap√°t, a bemutat√°s ut√°n m√©gis sokat t√°madt√°k Francis Ford Coppol√°t, hogy idealiz√°lja a maffi√°t √©s a csal√°di √∂sszefog√°st, amire a rendezŇĎ a tril√≥gia 1974-es m√°sodik r√©sz√©ben m√©lt√≥n v√°laszolt: az eszt√©tiz√°lt maffiafeudalizmus helyett az √∂reg Don helyett hatalomra ker√ľlŇĎ Michael Corleone Al Pacino j√©ghideg alak√≠t√°s√°ban diktat√ļr√°t √©p√≠t, mik√∂zben maffiavez√©rk√©nt √©tteremtulajdonosok helyett ŇĎ m√°r eln√∂kjel√∂lteket k√≠v√°n r√°ngatni, Nino Rota az√©rt m√©g mindig ugyanazt a dallamot h√ļzza. 21:45-kor vet√≠ti az m1. K√∂sz√∂nj√ľk, Keresztapa!

Vas√°rnap: Az aj√°nlat

Advertisement

Bearanyozhatj√°k vas√°rnap est√©nk az ausztr√°l sivatagi naplement√©k, ha megn√©zz√ľk az m1-en 22:20-kor Az aj√°nlatot. Jim Jarmusch Halott embere ut√°n erre a filmre kellett v√°rnom, hogy hasonl√≥ k√∂lt√©szettel tal√°lkozzam filmv√°sznon. Olyan John Hillcoat filmje, mint a v√©g√©t j√°r√≥ J√≥zsef Attila versei: rem√©nytelen, m√©ly √©s brut√°lis. Ami nem √©r v√°ratlanul, ha tudjuk, hogy a forgat√≥k√∂nyvet Nick Cave √≠rta a zen√©vel egy√ľtt, aki sz√°momra k√∂ny√∂rtelen kult√ļrh√©rosz, mert m√©g legpopul√°risabb produkci√≥j√°ban is egy kŇĎvel √ľti agyon Kylie Minogue-ot. Egy film, amelyben az emberek nem √ľv√∂ltenek, csak ny√ľsz√≠tenek, ak√°r a hasba lŇĎtt ding√≥k, izzadnak, mellkasukb√≥l v√©r, szem√ľkbŇĎl m√©reg csurog. Ez m√©g nem a Sz√≠vtipr√≥ gimi vil√°ga, az egyetlen k√∂z√∂s, hogy mindkettŇĎben majomk√©nt r√∂h√∂gve id√©zik Darwin elm√©let√©t. A mag√°ra hagyott fegyencgyarmaton, a civiliz√°ci√≥ v√©g√©n, a zengŇĎ l√©gypokolban a k√∂z√©psŇĎ Burns fiv√©r (Guy Pearce) aj√°nlatot kap a hitetlen√ľl h√≠vŇĎ, migr√©nes parancsnokt√≥l, hogy megmentheti √∂ccse √©let√©t, amennyiben kar√°csonyig meg√∂li a hegyek k√∂z√© menek√ľlt √ļton√°ll√≥ b√°tyj√°t. Kilenc napja van, ami h√°romszor h√°rom: a v√©res naturalizmus tal√°lkozik a misztik√°val, hiszen nem Nick Cave-sztori az, ahol valaki nem v√°ltozik kuty√°v√°. Visszautas√≠thatatlan aj√°nlat.