A krĂ­mi parlament csĂŒtörtök dĂ©lelƑtt Ășgy hatĂĄrozott, kĂ©rik a köztĂĄrsasĂĄg felvĂ©telĂ©t az Orosz FöderĂĄciĂłba. EgyĂșttal a hovatartozĂĄs kĂ©rdĂ©sĂ©rƑl tartandĂł nĂ©pszavazĂĄst is elƑrehoztĂĄk mĂĄrcius 16-ĂĄra. Mi következik ebbƑl?

A nap legĂ©rdekesebb krĂ­mi nyilatkozata Rusztam TemirgalijevĂ©. Az autonĂłm köztĂĄrsasĂĄg miniszterelnök-helyettese közölte, az ukrĂĄn hadsereg katonĂĄi mostantĂłl agresszornak szĂĄmĂ­tanak, a fĂ©lszigeten ezentĂșl csak orosz egyenruhĂĄsok tartĂłzkodhatnak jogszerƱen. Az ukrĂĄnoknak kĂ©t lehetƑsĂ©gĂŒk van, vagy ĂĄtĂĄllnak, vagy elmennek csendben, senki sem fogja bĂĄntani Ƒket. Temirgalijev egyĂ©bkĂ©nt tatĂĄr, ebbƑl is lĂĄtszik, hogy a nĂ©pcsoport, amelyet az elmĂșlt hetek esemĂ©nyei alapjĂĄn nettĂł ukrĂĄnbarĂĄtnak gondolt mindenki, nem feltĂ©tlenĂŒl egysĂ©ges.

A miniszterelnök-helyettes a jelek szerint valamivel gyorsabban halad, mint maguk az esemĂ©nyek. A következƑ lĂ©pĂ©s aligha az ukrĂĄn hadsereg kiƱzĂ©se lesz, elƑbb meg kell tartani a nĂ©pszavazĂĄst. Hogy azutĂĄn mi lesz, az az igazĂĄn Ă©rdekes. Tekintettel a fĂ©lsziget etnikai összetĂ©telĂ©re, nem kĂ©rdĂ©ses, milyen vĂ©geredmĂ©ny vĂĄrhatĂł. A többsĂ©g azt fogja mondani, hogy inkĂĄbb OroszorszĂĄgban szeretne Ă©lni, ez fix.

Ennek nemcsak Ă©rzelmi okai vannak, gazdasĂĄgiak is. OroszorszĂĄgban jobb Ă©lni. Nagyobbak a nyugdĂ­jak, magasabbak a fizetĂ©sek, nem kicsit, nagysĂĄgrendekkel. A krĂ­mi oroszok mindig oroszok szerettek volna lenni. Ahogy Andrej Kozenko, az Orosz EgysĂ©g pĂĄrt elnökhelyettese a Gazeta.ru-nak mondta, az emberek zöme 23 Ă©ve vĂĄrt erre a pillanatra. Az igaz, hogy OroszorszĂĄgban nem demokrĂĄcia van, hanem Putyin-rendszer, de ez a többsĂ©get nem fogja zavarni. EgyrĂ©szt, mert a demokrĂĄciĂĄt arrafelĂ© sokan csak Ă©rtelmisĂ©gi vircsaftnak tekintik, mĂĄsrĂ©szt, mert ami UkrajnĂĄban volt/van, az sem demokrĂĄcia, hanem kuplerĂĄj. És az uniĂłs csatlakozĂĄs Ă©s vele a jĂłlĂ©t is inkĂĄbb csak ĂĄbrĂĄnd, nem realitĂĄs.

A nĂ©pszavazĂĄs eredmĂ©nyĂ©t mindazonĂĄltal senki sem ismeri majd el. Sem Ukrajna, sem EurĂłpa, sem az EgyesĂŒlt Államok. Sem senki. OroszorszĂĄgot Ă©s egyik-mĂĄsik barĂĄtjĂĄt leszĂĄmĂ­tva.

Advertisement

És akkor mi lesz? Lesz-e hĂĄborĂș?

Amikor Putyin kedden bĂ©kĂŒlĂ©keny hangnemben beszĂ©lt sok mindenrƑl - többek között arrĂłl, hogy nincs szĂł a KrĂ­m OroszorszĂĄghoz csatolĂĄsĂĄrĂłl -, sokan azt gondoltĂĄk, gondoltuk, megjött az esze. ProvokĂĄlt, erƑt demonstrĂĄlt, megmutatta, hogy Ƒ a kokas a szemĂ©tdombon, bĂĄrmit megtehet, kĂ©pes rĂĄ, hogy mindenkit lenyomjon egy pillanat alatt. RĂĄadĂĄsul a sajĂĄt ellenzĂ©kĂ©nek is ĂŒzent, ezt: ne pattogjatok, Ă©n nem Janukovics vagyok, Ă­zekre szedlek benneteket, ha kell.

Advertisement

Azt feltĂ©teleztem, hogy ez egyelƑre elĂ©g neki, innentƑl pĂĄholybĂłl, karba tett kĂ©zzel figyeli, mi lesz UkrajnĂĄban, hogyan emĂ©sztik fel a hatalomra jutott forradalmi ellenzĂ©k erejĂ©t a megoldhatatlan feladatok, hogyan esik szĂ©t az egyben tarthatatlan koalĂ­ciĂł, hiĂĄba stafĂ­rozza ki UkrajnĂĄt az EU, az USA Ă©s az IMF. NĂ©zheti ezt Ășgy (ahol csak lehet, szĂ­tva-bĂĄtorĂ­tva a destabilizĂĄciĂłt), hogy közben nemhogy 15 milliĂĄrd dollĂĄrjĂĄba (ennyit Ă­gĂ©rt Ƒsszel, amikor rĂĄĂ­gĂ©rt az EU-ra), egy kopejkĂĄjĂĄba sem kerĂŒl a buli. És ha hĂĄtrĂĄbb vonja az agarait (nemcsak szavakban, az megvolt, de tettekben is), akkor egy idƑ utĂĄn a Nyugat sem mondhat-tehet semmit.

AzĂłta eltelt kĂ©t nap, az orosz katonĂĄk tovĂĄbbra is ott vannak a fĂ©lszigeten (sƑt egyre többen vannak, bĂĄr az orosz kormĂĄnyzat Ă©s a diplomĂĄcia vĂĄltig ĂĄllĂ­tja, hogy ezek az emberek nem az Ƒ embereik), a krĂ­mi parlament pedig csinĂĄlja, amit csinĂĄl.

InnentƑl egy mĂĄsik vilĂĄgmagyarĂĄzatot Ă©rzek valĂłszĂ­nƱbbnek. Azt, hogy Putyin elhatĂĄrozta, visszaszerzi a KrĂ­met, Ă©s ezzel bevonul a törtĂ©nelembe. MĂĄrmint az oroszba. OkĂ©, hogy a Nyugat mĂ©g diktĂĄtorabbnak fogja tartani-minƑsĂ­teni, mint eddig, de ez belefĂ©r, az idƑ nĂ©hĂĄny Ă©v/Ă©vtized alatt jĂłvĂĄĂ­rja. Otthon meg, ami sokkal fontosabb, a haza hƑse lesz a nĂ©p szemĂ©ben. A demokratĂĄkĂ©ban nem, de ez semmilyen vĂĄltozĂĄst nem jelent, Ƒk soha nem voltak Ă©s nem is lesznek a rajongĂłi. Ɛk emigrĂĄlnak.

Advertisement

Mindez egyelƑre nem több, mint jĂĄtĂ©k az eshetƑsĂ©gekkel. Azt nem hiszem, hogy a Nyugattal arrĂłl lehetne alkudozni, hogy mondjuk enyĂ©m a KrĂ­m, a tietek Ukrajna többi rĂ©sze. RĂĄadĂĄsul a krĂ­mi nĂ©pszavazĂĄs precedenst teremt, jön utĂĄna egy csomĂł mĂĄsik is, Donyeckben, Harkovban, a többi keletukrĂĄn megyĂ©ben. Ilyen mĂ©rtĂ©kƱ hatĂĄr-ĂșjrarajzolĂĄst összediplomĂĄciĂĄzni biztosan kĂ©ptelensĂ©g. Lehet viszont generĂĄlni egy hosszĂș politikai krĂ­zist, hideghĂĄborĂșs karakterrel. Nem muszĂĄj mindennek gyorsan törtĂ©nnie, szĂĄmtalan elhĂșzĂłdĂł konfliktust lĂĄttunk mĂĄr. Hogy totĂĄlis hĂĄborĂșba torkollna az egĂ©sz (amiben orosz katonĂĄk lƑnĂ©nek ukrĂĄnokra, Ă©s fordĂ­tva, Ă©s esetleg a NATO is beszĂĄllna), azt valamiĂ©rt mĂ©g mindig nem bĂ­rom elkĂ©pzelni.

Ezzel egyĂŒtt meglepƑdnĂ©k, ha a krĂ­mi nĂ©pszavazĂĄst OroszorszĂĄg sem ismernĂ© el. Hiszen Putyin is megmondta (szintĂ©n kedden), mindennĂ©l fontosabb szĂĄmĂĄra a nĂ©pek-nemzetek azon joga, hogy rendelkezhessenek önnön sorsuk felett.

FotĂł: Sean Gallup/Getty