"Ahhoz képest, hogy Cink, nem is írtatok olyan rosszat a kiálltásról" - fogadtak a Közlekedési Múzeumban, ahova azért hívtak minket, hogy jól megijesszenek. "Hát igen-igen" - heherésztem udvariasan, közben meg az járt a fejemben, hogy atya ég, mikor írtam én bármit is róluk, és vajon milyen volt az a Cinkhez képest.

Aztán szerencsére eszembe jutott, hogy nem rólam van szó, a Fülöp Peti posztolt valamit a nyáron mindenféle sátánfattyakról és mérnök nagypapákról és akkor megnyugodtam.

Viszont addigra már az alaptalan bűntudattól vezérelve nekivágtam az Épületgépészet – Múlt, jelen, jövő című kiállításnak. (A sajtótájékoztató persze nem róluk szólt, hanem a szén-monoxid-mérőkről, de a helyszínt ők adták hozzá.)

Meg kell mondjam, tényleg úgy van, ahogy megírtuk, de mivel én vagyok a Cink mérnök nagypapája, nekem nagyon tetszett. Kiváltképp a míves vécék:

Advertisement

Közülük is ez a bőr és fa kompozíció:

Aztán nagyon odáig voltam ezekért a rácsokért, amelyek azt bizonyítják, hogy nem csak az Országháznál alkalmaztak szellemes légkondicionálást eleink, hanem az Operánál is.

Advertisement

A kiállítást egy jókora LG bemutatóterem zárja, ahova szerintem senki nem megy be (legalábbis én nem), mert az új cuccok nem olyan szépek, mint a régiek, meg nem is tűnt annyira izgamas reklámjuknak, mint amelyikben álláskeresőket ijesztgetnek atomtámadással.

Advertisement

A villám-kiállításmegtekintés után rávetettem magam a kikészített CO-mérőkre, melyek közül kettő volt piros pipával megjelölve, hogy na azok a jók. Egy fotós kolléga épp nagyban rendezgette őket, de olyan sebesen, mint egy félkarú ittapiros-holapiros mágus (a másikban a gépet fogta természetesen). Csak lestem!

Közben kicsit méltatlankodott, hogy egyrészt miért van minden össze-vissza, másrészt, hogy miért nem lehet egy normális asztalt kirakni, ennek a közepén van egy rés, ahova minden becsúszik.

Advertisement

Nézem, hát tényleg, merthogy ez nem asztal, hanem egy ősöreg jégszekrény.

Azután kezdődött maga a sajtótájékoztató - az ördög fürdőkádja mellett - a CO-mérők gyatraságáról, amiért szinte mindenki ideáramlott az ATV-től az ECHO TV-ig. Kivéve engem. Én ugyanis Stieber József titulusa miatt érkeztem. Kiszúrtam a meghívóban: ő a Kéményjobbítók Országos Szövetsége Műszer- és Méréstechnikai Szakbizottságának elnöke.

Advertisement

Van úgy, hogy az ember egy lánynak a nevébe szeret bele, van úgy, hogy csak egy szépen csengő utcanév miatt költözik valahova. Én ezért a címért bárhova elmentem volna sajtótájékoztatóra. Már maga a kéményjobbító szó is zseniális.

Úgy képzelem, hogy a kéményjobbítók mennek az utcán, és ha valahol látnak egy nem annyira jó kéményt, akkor azt megjobbítják. Nem negyképűen tökéletesítik. Nem. Csak szerényen megjobbítják. Az hogy a kéményjobbítóknak országos szövetsége, a szövetségnek szakbizottságai, azoknak meg elnökei is vannak, az minden álmomon túl tesz!

Advertisement

A sajtótájékoztató amúgy remek volt, húsz perc alatt lezavartak négy-öt felszólalót, semmi mellébeszélés.

A lényeg: a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap fogta a tíz legnépszerűbb CO-mérőt, mindegyikből megvettek három darabot és bevizsgáltatták egy független laborban (a kéményjobbítós Stiebernél) különböző szénmonoxid-koncentrációnál.

Az eredmény elég siralmas volt:

"Volt olyan gyártmány, amelyiknél a három közül egy semmilyen CO-koncentrációra nem reagált. Ez 33%-os selejtarányt jelent a boltok polcain, azaz minden 3 vásárlóból egynek nincs szerencséje. Némelyik készülék alacsony koncentrációnál legalább megszólalt, nagyobb koncentrációra viszont nem reagált, vagy csak hébe-hóba. Találtunk a vizsgálat alatt olyan készüléket, amelynek a dobozán szerepelt, hogy megfelel a szabvány előírásainak, pedig nem teljesítette azokat. Úgy látszik, épp azt a 3 gyártási hibás terméket fogtuk ki, amelyik véletlenül éppen nem felelt meg az előírásoknak…"

Advertisement

Amúgy ez a két típus, ami tényleg megbízható állítólag a nagy példányszámban eladottak közül:

A lap főszerkesztője szerint a CE felirat, ami elvileg a minőséget garantálná, annyit ér, mint egy krumplinyomó-pecsét. A többi felszólaló arra figyelmeztetett, hogy milyen következményei vannak a mérgezésnek a halálon kívül (például fejfájás, rosszullét, miegymás, aminél rá sem jövünk, mi az oka), na meg hogy mit tehetünk ellene.

Advertisement

Mondjuk odafigyelünk, hogy az esztelen szigetelés és nyilászárócsere közben beengedjünk némi oxigént. Meg a kéményseprőket, ha jönnek.

A tételes eredmények itt olvashatók (jó fejek, hogy a print mellett online is elérhetővé tették).

Amúgy meg ugye éljen a távfűtés, melegvíz-mérgezésben még senki sem halt meg.