Hát itt most nem nagyon lenne értelme arról szavaztatni, hogy vajon melyik párttól jött a nap közleménye, szerintem a címből kitaláltátok. Viszont volt egy másik érdekes is reggel, a DK-é.

A Jobbikét Farkas Gergely, az ifjúsági tagozat elnöke, az oktatási és kulturális bizottság tagja jegyzi, a pázmányos holokausztoktatásról szól, és itt van teljes terjedelmében:

Veszélyes precedens a kötelező holokausztoktatás a Pázmányon

A Jobbik kontraproduktívnak, szakmailag elhibázottnak és veszélyes precedensnek tartja a kötelező holokausztkurzus bevezetését a felsőoktatásban. Emlékezetes, hogy a héten jelentette be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, hogy feltehetően izraeli nyomásra az egyetemi minden egyes szakának valamennyi hallgatója számára kötelezővé teszi “A holokauszt és emlékezete” tárgy oktatását. A bejelentés nagy vihart kavart az egyetemi hallgatók között, akik feleslegesnek tartják a további óraterhelést, és sajtóhírek szerint az elvárttal ellentétes reakciókat váltott ki. Nem kizárt, hogy a patinás intézménybe jelentkezők száma jelentősen vissza fog esni a közeljövőben.

A döntés oktatásszakmai értelemben elhibázott, hiszen egy önkényesen választott, tragikus történelmi esemény egyoldalú ismertetése és emlékezetpolitikai helyének vizsgálata csekély jelentőséggel bír a jövő értelmiséginek képzésében. A holokausztnevelés jegyében az összes egyetemi hallgató még a középiskolában minden évben részt vett január 27-én a nemzetközi holokauszt-emléknapon, valamint április 16-án a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján esedékes megemlékezéseken. Ez legkevesebb nyolc teljes napot jelent, amit holokauszt-tanulással töltöttek. Kétséges, hogy ismereteiket az egyetemeken is szükséges lenne bővíteni.

Veszélyes precedensnek is tartjuk, mivel ezen logika mentén a jövőben például a német vagy a szlovák nagykövetség nyomására kötelezővé válhat a magyarországi németek és szlovákok kitelepítésének emlékezetével kapcsolatos kurzusok. A példák tetszőlegesen folytathatóak, ha ez a gondolkodásmód általánossá válna, akkor a hallgatók jórészt aktuálpolitikai érdekekből indított kurzusokat, és nem valódi szaktárgyakat hallgathatnának. A nyilvánvaló kettős mércéről, miszerint miért éppen erről a magyarországi tragédiáról kell kötelező órát hirdetni már nem is beszélünk, mivel álláspontunk szerint az ideológiai nevelés nem a felsőoktatás feladata, így annak ott semmilyen formában nincs helye.

Felkérjük az egyetemek és a magyar oktatáspolitika vezetőit, hogy ne engedjenek az erőszakos nemzetközi és liberális nyomásnak, ne engedjék tanrendjük felvizezését és oktatási programjuk befolyásolását. Az egyetemek feladata a gondolkodni tudó, problémák megoldására képes autonóm értelmiség képzése, nem válhatnak bizonyos érdekcsoportok játékszereivé.

A DK-énak más a témája, és Niedermüller Péter alelnök írta alá:

Mely írókat börtönözné be Kerényi és a Fidesz?

A Magyar Nemzet közölt cikket a Kerényi Imre által vezetett, 1,5 milliárd forintból “gazdálkodó” Nemzeti Könyvtárról.Kerényi – azon kívül, hogy nem foglalkozik a vállalhatatlan mértékű közpénzszórását kritizálókkal – azt mondta,hogy “kéne egy jó kis elnyomás, diktatúra, börtönbe kellene zárni az írókat, ott majd fordíthatnának idegen nyelvű irodalmat, mint Göncz Árpád annak idején”.

A Fidesz által évtizedek óta gerjesztett kulturális polgárháború jobbikosított változatát Kerényi Imre öntötte szavakba. Az általában nemzetinek vagy konzervatívnak csúfolt rendszerben senki sem írhat le majd semmi olyat, ami az önkényben megőszült korrupt Orbán-rezsimnek nem tetszik. Kerényi a kulturális elnyomás és állami cenzúra büszke hírnökeként visszatért állampárti gyökereihez, írók börtönbe zárását vizionálva. Az egykoron a moszkvai április 4-i felszabadulás-napi ünnepségek szervezője 2015 Magyarországán fideszesként tehát újra diktatúrával fenyeget. De vajon a Fideszben már megszületett a döntés, hogy mely kortárs írókat kell bebörtönözni?

A Demokratikus Koalíció szerint a művészet – legyen az hazai vagy külföldi – nem lehet pártos, hiszen a művészi szabadság határtalansága nem fér össze a politikai skatulyákkal, pláne nem az állami cenzúrával és a bebörtönzésekkel.

A DK szerint a kormányváltás utáni európai Magyarországon semmilyen kormány nem állhat a művészi szabadság és a kulturális sokszínűség útjába.

Mind a kettőnek megvannak a maga erényei – témaválasztásban, stilisztikában, erőben, energiában stb. –, de szerintetek mindent egybevetve melyik a menőbb?