Pár perce elmúlt az idei költészet napja, nem eresztem hosszúra a bevezetőt, a cím amúgy is magáért beszél. Annyian annyiféleképp mondanak, szavalnak, interpretálnak verseket, de ami engem gyakran foglalkoztat, az, hogy maguk a szerzők hogyan teszik ezt a saját műveikkel.

Összeszedtem pár felvételt, amiken magyar költők saját versüket mondják, mert azt gondolom, nincs annál érdekesebb, mint mikor egy vers a saját hangján szólal meg. A listát bővíteni ér.


Babits Mihály: Esti kérdés


Tandori Dezső: Afrikából haza


Pilinszky János: Egyenes labirintus


Borbély Szilárd: Három ifjú éneke


Sziveri János: Hazatérés-idő


Áprily Lajos: Kalács, keddi kalács


Weöres Sándor: Majomország


Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén


Nagy László: Adjon az Isten


Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske