Milyen volt egy csokoládégyár a háború előtti Magyarországon? Ezekből a fotókból kiderül.

Egyszer már valahol említettem, hogy a nagyapám, Inkey Tibor fényképész volt, a maga idejében egész ismert is. Hogy mást ne mondjak, a leghíresebb Karády Katalin-fotót is ő csinálta, de nemcsak portréfotói voltak, dolgozott fotoriporterként és standfotósként, de voltak saját kiállításai is – itt lehet róla többet is megtudni. Az ő hagyatékában számos olyan kép és sorozat kallódik, amely így sok évtizeddel később iszonyú érdekes, legalábbis szerintem.

Advertisement

Így került elő nemrég a Hindu Csokoládégyárról készített sorozata is, mely valamikor a negyvenes években készülhetett (nem kizárt, hogy ehhez a könyvhöz), és amelyet most ti is végignézhettek.

A képeken látható, hogy nézett ki egy csokoládégyár a háború előtt, mai szemmel titokzatos gépekkel, "Staniolos ostya mikulás" feliratú dobozokkal, no meg kézzel csomagolt csokinyuszikkal és csokimikulásokkal. Egyáltalán, inkább van a képeknek manufaktúra-, semmint gyár-hangulatuk.

Magáról a Hindu Csokoládégyárról nem sokat lehet tudni: Tyrilow Teofil alapította, és a gyár épülete a Szvetenay utcában (a mai Lenhossék utca) volt. És ahogy minden jó dolognak általában, természetesen ennek is a kommunisták vetettek véget: a Balatoni Kurir 1948. március 4-i számából kiderül, hogy Tyrilowot aranyrejtegetés vádjával bevitték a Markó utcai ügyészség fogházába, ahol uzsorabíróság elé állították. És az ilyen sztoriknak akkoriban nem volt jó vége.

Advertisement

Ez az utolsó hír róla és a gyáráról – magáról Tyrilowról még annyit találtam, hogy 1892-ben született, és a Monarchia hadseregében harcolt az első világháborúban (felteszem, hogy ilyen névvel nem sokan szaladgáltak akkoriban sem).

Fotók: Inkey Tibor