Ha a kedves Olvasó szereti a fantasy-t, a horrort, a posztapokaliptikus történeteket, de főleg mindhárom keverékét, de még nem látta a Singeki nó kjódzsin című sorozatot, akkor van egy jótanácsom a kedves Olvasónak.

A jótanácsom a következő: a kedves Olvasó gyorsan olvassa végig ezt a posztot, nagyon vigyáztam, hogy kicsi spoiler se legyen benne, de utána ne keressen rá semmire a kedves Olvasó, ne nézzen utána semminek, csak kezdje el nézni a Singeki nó kjódzsin (“Az óriás támadása”? Angolul “Attack on Titan”) című sorozatot mondjuk itt.

Advertisement

Rövid indoklás következik, amiben elmondom, miért remekmű ez. (Az anime sorozatról beszélek, nem a mangáról. Tudok a mangáról, de nem olvastam. Ha a kedves Olvasó ismeri a művet, akkor nyugodtan ugorjon a kommentekhez és mondja el, hogy miért nincs igazam, miért volt jobb könyvben stb.)

1. A kiindulási helyzet

Hol vagyunk és mikor? Ez nem derül ki. Talán a Földön, talán nem. Talán egy fantasztikus múltban, talán a jövőben. Itt-ott vannak utalások, amikből aztán lehet spekulálni, hogy esetleg Európában játszódik a történet, de nincsenek konkrét kapaszkodók. A lényeg, hogy térben és időben pont elég ismerős minden ahhoz, hogy ami viszont nem stimmel, az (a szó legjobb értelmében) zavaró legyen. Az ilyen kulturális-technológiai kavarodás nagyon jó hangulatú tud lenni, ott van például a Csillagok háborúja vagy a Firefly.

2. Az ellenség

Erről a legnehezebb spoiler nélkül írni. Vannak a látványosan ijesztgetős szörnyek, alienek, terminátorok, sárkányok, zombik, ördögök, voldemortok. Vannak az emberi főgonoszok, népirtók, sorozatgyilkosok, terroristák, állatkínzók, mozgólépcsőn balra állók. A Singeki nó kjódzsinben az ellenség fizikailag és pszichológiailag is félelmetes, és leginkább természeti katasztrófához hasonlítható. A fenti kép hatásvadász, mert valamit oda kellett raknom, de nem jön le belőle, hogy mitől igazán borzasztó ebben a sorozatban a gonosz. A Godzillától a Pacific Rimig nem egy filmben testesítették meg óriás szörnyek a megmagyarázhatatlan és megállíthatatlan veszélyt, de ahogy itt ábrázolják, olyat én még nem láttam.

3. A szereplők

Nincsenek nagy igényeim: összetett szereplők, jellemfejlődés, erős női karakterek. Mindez megvan, ráadásul a mellékszereplők sem egysíkúak. Még ráadásul nem tökéletes testalkatú szuperhősök a hősök, hanem átlagember-átlaggyerek kinézetű átlagemberek-átlaggyerekek. És mégis minden működik.

4. A történetvezetés

Nincs hosszadalmas expozíció, a kép fokozatosan áll össze, ezért is ellenjavalt bármifajta információ előzetes felkutatása. Szép íve van a történetnek, ügyesen adagolt sok csavarral és olyan finomságokkal, amik másodszori megnézésre jönnek csak elő. Rengeteg részlet és háttértörténet marad homályban - ezek egy része a könyvben vagy a sorozaton kívüli kiegészítő anime epizódokban tisztázódik ugyan, de bőven maradnak kérdések. Ettől aztán sokáig nem enged el ez a világ.

Advertisement

Ennyit akartam mindenképp elmondani, akit sikerült meggyőznöm, az most menjen a Netflixre vagy az Indavideóra, utóbbin jelenleg mind a 25 rész fent van magyar felirattal Shingeki no Kyojin címmel.

Jelen cikk szempontjából lényegtelen, de a teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a SnK-ból most készült élő szereplős film, rögtön kettő is. Július 14-én Los Angelesben, majd augusztusban több ázsiai országban mutatják be az első részt, szeptember közepén meg a másodikat. Sajnos, egyelőre fogalmam sincs, hogyan lehet majd ezeket legálisan megnézni Nemjapánban. Lehetőleg IMAX vásznon. Javaslatok jöhetnek kommentben.

Jelen cikk szempontjából ugyanígy lényegtelen, de érdekes véletlen, hogy a héten volt a japán szörnyek atyjának, Cuburaja Eidzsinek a születésnapja. Cuburaja rendezte egy csomó japán film különleges effektusait, az ő munkája például az eredeti, 1954-es Godzilla címszereplője.