Magyarország sosem volt multikulturális társadalom, és nem is lesz. Ezt mondta a Orbán Viktor a strasbourgi meghallgatása előtt. Büszke, negyedrészt sváb magyar nemesként csak nevetek.

De azon komolyból el kéne gondolkodni, hogy mennyire képes elvezetni az országot, aki ennyire elszakadt a jelen valósága után az annyira kedvelt múlttól is. Mondjuk ki: elgyurcsányosodott.

Advertisement

Nehéz mit mondani Orbán Viktor szereplésére. Nehéz, de hálistennek nem lehetetlen. Ez a probléma ugyanis már messze túl van azon, hogy az ember politikailag hová helyezi magát – ha helyezi bárhová is –, vagy hogy mit gondol Orbán Viktorról.

Mindannyiunk miniszterelnöke ugyanis ilyeneket mondott Európa nyilvánossága előtt:

A miniszterelnök úgy gondolja, hogy míg a volt gyarmattartó államokban hozzászoktak a bevándorláshoz, addig Közép-Európában más a kulturális hozzáállás a kérdéshez. Elmondta: Magyarország sosem volt multikulturális társadalom, és nem is lesz. Szerinte a homogenitás érték, amit nem szeretne feláldozni; de nem akarja elvitatni a volt gyarmattartó államok jogát, hogy máshogy álljanak a kérdéshez.

Az Eurológus szó szerinti idézete így hangzik ugyanerről:

Meg vagyok arról győződve, hogy mivel nekünk, magyaroknak az ilyen konfliktusok kezelésére való képességeink nem fejlődtek ki, mert mi sohasem voltunk multikulturális társadalom, mi sohasem fogadtunk be a gyarmatainkról érkezett bevándorlókat, ezért a közép-európai térségben a bajok még annál is nagyobbak lennének, mint amit most sok Nyugat-Európai országban látunk.

Tisztázzuk: bárkinek joga van rosszat gondolni a bevándorlásról. Teljesen legitim dolog akár utálni minden jöttmentet, és komplett politikát vagy alkalmi kampányt kampányt alapozni a bevándorlóellenességre. Szabad róla beszélni, lehet ellene mozgósítani, ki lehet használni, fel lehet piszkálni, ami tetszik. Gusztusos vagy nem gusztusos, keresztényi vagy barbár, jogilag és politikailag is legitim ez.

Advertisement

De a töriórán odafigyelő alsó tagozatos magyar általános iskolások által is ismert dolgokat egyszerűen letagadni, és azt állítani, hogy ez pont fordítva volt, vagyis az országot nem is simán hülyének, hanem hülye ovisnak nézni – hát ezt is lehet, csak nem érdemes. Pont azt érzem most Orbán Viktorral kapcsolatban, amit akkor éreztem, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a vonatbaleset után kiállt a Parlament folyosójára, és krokodilkönnyeket hullatva olyan szétesett ripacshoz illő előadást rittyentett, hogy az ember csak egyre tudott gondolni: most kéne szép kedvesen megfogni a könyökét és tapintosan kivezetni.

Ha lenne időgép, idehívhatnánk mondjuk Kun László királyt, vezesse ki ő, hátha el tudnak dumálni a multikultiról.

Mit várhatunk egy miniszterelnöktől ezek után, aki képes a multikulturalizmusban fogant, egész történelme során spontán és központilag ideirányított bevándorlási hullámok révén túl- és túlélő Magyarországról kijelenteni, hogy sosem volt multikuturális társadalom, és hogy homogén? Mit tudhat az őt körülvevő valóságról, aki ilyet mond rezzenéstelen arccal?

Advertisement

Hogy mondhatja, hogy a homogenitás érték, amikor Magyarországot egyetlen tragikus esemény – az általa is annyira fájlalt trianoni béke – tette többé-kevésbé homogénné?

Egyetlen kérdésemre sem tudom a választ, csak elképedve nézem meg újra és újra, hogy jé, tényleg ezt mondta. Az elgyurcsányosodásnak, remélem, meglesznek a vicces és mozgalmas elemei is, és lassan kezdhetem összerakni a tudósítófelszerelést a Második Tévéostromra.