Kéket tojik a Ferenc József-tyúk

Hát ez nem a CBA tojáspultja. A Chiléből származó Araucana-tyúk tojása babakék, mint a vándorrigóé, és ilyen pazar szakállban tojja őket. Ami egyébként meg is ölheti. A szakáll, nem a tojás.

A tyúk Patagónia őslakóiról, a mapuchékról kapta a nevét, akiket az őket leigázó spanyolok neveztek araucanának, úgyhogy ez egyfajta négerezés, de a tyúkokat nem zavarja. A furcsa madár mellett a még furcsább chilei fa, a chilei araukária viseli ezt a nevet, tudományos nevében (Araucaria araucana).

Sokáig ismeretlen volt a tyúkfajta eredete, az utóbbi időkig azt gondolták, hogy Polinéziából származik, de egy 2008-as dolgozat az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában bemutatta, hogy a tyúkok a korábbi feltételezéssel ellentétben mégsem prekolumbiánusak, ugyanúgy indoeurópai és délkelet-ázsiai eredetűek, mint a világ összes tyúkja, és az ismert úton kerültek Dél-Amerikába, nem a Csendes-óceánon keresztül.

Kéket tojik a Ferenc József-tyúk

Talán még ennél is érdekesebb a bizarr arctollazat genetikája. A Ferenc József-szakállat okozó gén domináns, ráadásul homozigóta formában letális: a mindkét szülőtől szakállasságot öröklő utódok már a tojásban elpusztulnak. A csak egy szakállassággént öröklő csirkék nőnek fel és növesztenek szakállat, a homozigóta recesszív Araucana-tyúkoknak pedig nincs szakálluk.

Örök dilemma ezért, hogy ki kellene szelektálni a szakállt a populációból, mert bár őrült jól néznek ki a szakállas tyúkok, tenyészteni őket veszteséges.

Ja, és babakéket tojnak. Chile szuper hely.

Fotó: Anne Cushing, Woodley Wonder Works