Ruanda is négyes metróról álmodik

Húsz éve tavasszal Kigaliban embereket mészároltak tízezres halmokban, most meg elvarázsolt imázsfilmmel mutatják be a 2040-re közel négymilliósnak jósolt főváros fejlesztési tervét.

Vasárnap lesz húsz éve, hogy 1994. április 6-án este rakétával lelőtték Juvénal Habyarimana ruandai elnök repülőgépét. Még ki sem hűltek a stílusosan az elnöki palota kertjébe zuhant roncsok, amikor Kigaliban elkezdődött az emberiség egyik legnagyobb mészárlása: a szervezett, csak a rajtpisztolyra váró gyilkos bandák azonnal nekiláttak az öldöklésnek, és 100 nap alatt körülbelül egymillió emberrel végeztek. A népirtásnak a gyilkos kormánnyal akkor már négy éve harcoló gerillák győzelme vetett véget júliusban, hadvezérük, Paul Kagame azóta is az ország vezetője.

Erről az egészről és arról, hogy a népirtás 100 napja csak prelúdiuma volt valami sokkal, sokkal súlyosabb, azóta is tartó folyamatnak, lesz itt nemsokára egy hosszabb cikk. De addig is nézzék meg ezt az elbűvölő, teljesen szürreális reklámfilmet, ami a kormány 25 éves tervét mutatja a főváros fejlesztésére.

Kagame egy lerombolt, elpusztított, hullák százezreivel borított országot örökölt gyilkos, nihilista elődjeitől, és bár nem éppen egy született demokrata – elég csak rákeresni az ellenzék különös autóbaleseteire és öngyilkosságaira –, Ruandából viharosan fejlődő, szomszédaihaz képest zavarbaejtően rendezett országot csinált. Kigaliban tükörsima aszfalt, metszett sövények és ledes sávjelzők fogadják a Kelet-Afrikában nem éppen ehhez szokott látogatót.

A kigali városterv persze részben olyan, mintha a négyes metrót kereszteznénk a Corvin-Szigony-projekttel: nem látszik, hogy erre miből lesz pénz, és az sem, hogy az a sok szegény ember, akinek a nem túl fotogén házait majd lerombolják a szexi lakóparkokhoz, vajon hova fog hazamenni aludni.

Innen folytatjuk.