Javában dolgozik az egykori József Telefonközpont épületén a Reticolo Kft. Ma arra járva sűrű porfelhőn kellett átbicajoznom, ugyanis a jelek szerint a legendás távközlési palota belső udvarán folyó bontási munkák során semmilyen porfogó megoldást nem alkalmaznak.

Mire lekászálódtam a bicikliről, hogy készítsek pár képet, a por java része többé-kevésbé elült. Egy környéken lakó nővel szót válva kiderült, napok óta szenvednek a meglepetésszerűen ki-ki törő porfelhőktől: mindent ellepő finom por szürkíti a tér épületeit, fáit, szobrait, az ott parkoló autókat, szellőztetni nemcsak a kánikula miatt nem érdemes.

A Ray Rezső tervezte több mint százéves, monumentális, robusztus, vasbeton szerkezetű épület egyébként hosszú-hosszú évekig üresen romladozott, miután a Matáv kiköltözött belőle.

A mostani fejlemény, miszerint július 21. óta zajlanak a külső-belső munkák az épületen, a porfelhő ellenére örömtelinek mondható. Ha minden jól megy, jövő tavaszra szállodát és lakásokat alakítanak ki benne, ami tökéletesen passzol az épület profiljához.

Remélem, az épületet díszítő számtalan fantasztikus szobor és dombormű nem esik áldozatául a felújításnak, ahogy az a hazai műemlékvédelem beszántása óta egyre jellemzőbb.

Ami a porfelhőt illeti, némi odafigyeléssel, locsolással, a szakadt nejlonok helyett valami szakszerűbb szigeteléssel megoldható lenne, hogy a környéken lakóknak ne szitkozódva kelljen várniuk a következő hónapokban a rekonstrukciós munkák befejeztét.

Utólagos kiegészítés: kommentben jelentkezett a Reticolo egyik munkatársa, állítása szerint nem az ő cégük végzi a nagy porral járó belső bontási munkákat, ők csak a homlokzat felújításáért felelnek.

A Reticolo elvileg nem kezdő a műemléki felújítások terén, többek között az ő nevükhöz fűződik az Erzsébet-kilátó 2005-ös rendbe tétele is.

Az alábbi képek hat éve, 2009-ben készültek, nagyjából bemutatva, milyen állapotok uralkodtak az akkor elhagyatott épületben, amit a Gestim árult (az ő engedélyükkel jártuk be kettesben Zubreczky “Urbanista–Cink–Urbanista” Dáviddal):

(Fotók: Nagy Attila/Cink)