​Orbán döntése miatt mégis vízlépcsők épülhetnek a Dunán

Lesz egy eddig nem emlegetett, tragikus következménye is a paksi atomerőmű bővítésének. Jó eséllyel tönkrevágják a Dunát és valamelyik szép hegységünket is.

Az új paksi blokkok hatalmas hűtési igénye miatt valószínűleg legalább egy duzzasztógátat fognak építeni a Dunán, konkrétan Fajsznál, amiért az atom- és vízépítő lobbi már jó ideje küzdött. De nemcsak a Duna szívja meg a titokban összehozott paksi bővítést, gigantikus műtárgy, egy szivattyús erőmű épülhet vagy a Duna-kanyarba, vagy a Zempéni hegységbe, vagy ki tudja, hová.

Már az Új Széchenyi-tervbe is majdnem sikerült becsempésznie a vonatkozó lobbinak a Duna televízlépcsőzését.

"Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni"

Ez a mondat állt a belvízi hajózás fejlesztéséről szóló fejezetben. Lett is belőle nagy botrány 2011. elején, mármint azután, hogy egy zöld szervezet kiszúrta a szövegtenger 35. oldalán. El is határolódott gyorsan tőle rögtön a közigazgatási minisztérium meg a vízügyért felelős államtitkár és a tervekről azóta sem nagyon esett szó. A paksi bővítés viszont kiváló alkalom lesz arra, hogy elkerülhetetlen műszaki okokra hivatkozva elkezdjék a megálmodott gátak felépítését.

Márpedig műszaki indoklás garantáltan lesz, mivel arról már eddig is többször nyilatkoztak az illetékesek, hogy Paks hűtővízzel való ellátása a Duna vízállása miatt már jelenleg is nehézkes: ha kicsi a víz, szivattyúzással kell besegíteni. Ha pedig nő a kapacitás, szükség lesz minimum a tervezett fajszi duzzasztó megépítésére.

Tavaly nyáron jelent meg például az Indexen egy meghökkentően vízlépcsőpárti cikk, amiben Mészáros Csaba, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének címzetes egyetemi docense azt nyilatkozta lépcsőügyben:

„A legjobb lett volna, ha mind megépül, de a fajszira mindenképpen szükség lesz, ha bővítik a paksi atomerőművet"

Aztán elmagyarázta, hogy most is előfordul, hogy a hűtőrendszerhez szivattyúval kell átemelni a vizet a folyóból az alacsony vízállás miatt. A duzzasztót, erőművet és hajózsilipet tartalmazó vízlépcsőre így Fajsznál lehet a legelőbb szükség - írta a cikk.

Csakhogy a síkvizi folyók erőművei olyanok, hogy ha egyet építesz, az szinte automatikusan hozza magával a többit. (Ezért is tiltakozott Magyarország eddig olyan következetesen a dunai vízlépcsőépítés ellen.) Ennek leegyszerűsítve az az oka, hogy a folyó a gát alatti felgyorsult szakaszon idővel kimélyíti a medrét, ami miatt a környéken csökken a talajvízszint, tönkrevágva a mezőgazdaságot meg általában a növényzetet és állatvilágot, amit csak úgy lehet kezelni, hogy építünk még egy gátat annyival lejjebb, hogy az az előző gát alatti szakaszig visszaduzzassza a folyót.

A gátak elkerülhetetlen szaporodásának másik oka az, hogy a duzzasztás-kieresztés ritmusa miatt az erőművek alatti szakaszon hektikusan változik a vízszint, ami egyrészt rosszat tesz a halak és madarak szaporodásának, másrészt az ember által épített vízműveket, például gátakat is rombolja. Ezt a vízszinthullámzást is kisimítja egy lentebbi gát, pont emiatt kellett volna például tönkretenni a Dunakanyart a nagymarosi erőművel, ha nem jön a rendszerváltás.

Nem véletlen, hogy ahol egy folyón egyet duzzasztottak, ott az esetek többségében idővel hosszú szakaszokat teljesen teleépítettek gátakkal. Minél lejjebb megyünk folyás iránt, a gátak enegia- és pénzügyi hozama egyre gyengébb, de a fenti okok miatt idővel nehezen kerülhető el a dominósor folytatása.

A Duna tönkrevágása mellett valószínűleg az egyik hegységünk is szívni fog. Azért, mert a tervek szerint a régi és a új Paks egy ideig párhuzamosan fog dolgozni, így éjszakánként jelentős áramfelesleg alakulhat ki. A rosszkor megtermelt energiát pedig szivattyús energiatárolóval (szet) raktároznák el. A szet jellemzően két kibetonott, mesterséges tóból, és az azokat összekötő csatornából vagy föld alatti vízvezetékből, plusz egy turbinás erőműből álló rendszer, ahol az egyik tó hegytetőn van, a másik - amit adott esetben egy nagyobb folyó is helyettesíthet - pedig a tövénél. A rendszer lényege, hogy amikor éppen nincs szükség a megtermelt áramra - éjszaka - a vizet azt felhasználva felszivattyúzzák a hegyen lévő tározóba, ahonnan napközben, amikor nagy az energiaigény, leeresztik a vizet, ami turbinákat forgat meg. Amíg élt a nagymarosi gát megépítésének az esélye, a Pilis egyik legszebb pontját, a Prédikálószéket akarták tönkretenni ezzel, de korábban voltak tervek a Zempléni hegységben építendő szet-ekre is. Ha Paks 2. a most ismerhető tervek szerint épül, hamarosan előkerül a szet-ápítés ötlete is.

Nehezen tudnék erről a témáról érzelmek nélkül írni, de mint látható, ilyesmi hála istennek fel se merült bennem. Egy síkvízi duzzasztómű mellett és ellen jópár érv sorakoztatható fel. Egy ilyen cikkben nyilván csak felvillantani tudom a témát, meg elfogult is vagyok, de azt nyugodtan kimondható, hogy az tudományosan, illetve üzleti-haszonelvű szempontból nézve is minimum erősen vitatott, hogy megéri-e gátakat építeni egy olyan síkvidéki folyóra, mint a magyarországi Duna. És ez ráadásul speciel tényleg nem egyszerűen pénzügyi kérdés.

Én a legkevésbé sem vagyok zöld, abban az értelemben, hogy az emberek érdekeit és jólétét tartom a legfontosabbnak. De az emberek érdeke például az is, hogy ne pusztítsanak ki mindent maguk körül, mert különben nem lesz hová elvonulni, hogy mondjuk újratermeljék a munkaerejüket. Egy folyó egyszerűen túl nagy, túl alapvető, túl ősi és túl finom dolog ahhoz, hogy valaki úri kedvében csak úgy szétbassza. Nem akarok átalakulni szirupos-panteista horgásznovellistává, de ha valaki csendben lemászik egy folyó partjára, leül, és néz maga elé tíz percig, akkor pontosan tudni fogja, hogy miről beszélek. Az pedig vitán felül áll, hogy egy erőművekkel teleépített folyó az már nem folyó, hanem valami egészen más. Például azért, mert a duzzasztott szakaszok magasabb kisvizéhez erősebb, nagyobb gátakra van szükség a síkon, így a folyó elkerülhehetlenül a mesterségescsatornásodás felé halad.

A Fidesznek azért nem lesz könnyű letolni a régi támogatói torkán, ha feladja a 22 éve tartó magyar ellenállást vízlépcsőügyben. Nekem konkrétan életem első tüntetése volt a Duna Kör erőműellenes demonstrációja a Hősök terén, de hozzám hasonlóan sokszázezer embernek volt az első politikai élménye a folyószétcseszés közös megakadályozása, ami a Fidesz identitásának is alapvető része. Vagyis volt eddig, izgatottan várom, ezt hogyan fogják elmagyarázni.