Ennyire hülyén, mulyán és idétlenül még magyar labdarúgók sem lehetnek képesek bundázni.

És akkor bunda volt az a bizonyos Bayern München–Manchester United Bajnokok Ligája-döntő is? Tudjátok, amit úgy nyertek meg az angolok 2-1-re, hogy a rendes játékidő végén még 1-0-ra mentek a németek? Aminél jobb végjátéka futballmeccsnek nem sokszor volt a történelemben?

Advertisement

Teljesen véletlenül láttam ennek az NB I.-es rangadónak az utolsó fél óráját, és amikor bekapcsolódtam, kicsit sem bántam, hogy a Diósgyőr vezet 1-0-ra. Nem azért, mintha zsigerből utálnám bizonyos vezető magyar politikusok kedvenc futballcsapatait, hanem azért, mert ez a Videoton roppant idegesítően játszott a walesi New Saints elleni BL-selejtező visszavágóján, és felbosszantott akkor. Az volt, hogy őrizgették a sovány előnyt, nem is támadtak, csak várták, hogy lemenjen az idő. Meg is lett a böjtje, megérdemelten. Na és mit csinált most – azaz szombaton – a DVTK a sovány előny birtokában? Természetesen semmit.

Szopni fogtok, gondoltam magamban, de ahogy a rendes játékidő letelt, már magam sem hittem, hogy ez bekövetkezhet. Aztán mégis: előbb a 93., majd a 95. percben szerzett röhejes gólt a Videoton, ott van minden a videón, megéri megnézni a megfelelő pillanatokat.

Akkorát örültem a második találat után, hogy majd kirúgtam a ház oldalát. Nem olyan gyakran igazságos az élet, hogy ne örüljön neki az ember esze nélkül, ha mégis.

Advertisement

De erre fel azt írja most a Blikk, hogy a meccs végső szakaszában 351-szeres pénzt lehetett keresni a Videoton győzelmével, és hogy sok drukker bundát kiáltott, és minden gyanús.

Hát nem tudom. A sportfogadást egyébként is utálom, a bundázást és a bundát kiáltást – ha kell, ha nem – pedig pláne, de ha erről a fordításról tényleg kiderülne, hogy nem magától volt, hanem megbeszélték, akkor mérhetetlenül és vigasztalhatatlanul szomorú lennék.