Ennél nemhogy ma, egész héten nem lesz jobb: elképesztően vicces levélváltás 35 évvel ezelőttről! A válogatott focistát nem az zavarja, hogy a vele készült interjúban leírják, hogy dohányzik, hanem az, hogy lejáratják, amiért olyan szavakat használ, mint hogy “csajok” és “duma”.

Talán semmi másból nem lehet ennyire megérteni, micsoda idióta világ volt a Kádár-korszakban, mint a Magyar Ifjúság levelező rovatából. Almaváry-Babáry osztotta meg mindezt a tumblrén: először egy interjút 1980-ból Tatár Györggyel, a Diósgyőr válogatott középpályásával, ami már önmagában is remek volt, de még annál is jobb, hogy a következő számban olvasói levélben kifogásolja a cikk stílusát.

Pedig az interjúban olyanok is szerepelnek, hogy megkínálja az újságírót egy hosszú Philip Morris cigarettával, és mérgelődik, hogy az emberek irigyek rá, amiért jó cuccokban jár és garázsa van. De őt nem ez zavarja, hanem az, hogy szerinte az újságíró, Látó János olyan szavakat adott a szájába, amiket ő soha nem használna:

Azok a kifejezések, melyek a riportban szerepelnek: ‘frankó, banda, duma, csajok’ már hosszú évek óta nem szerepelnek a szótáramban.

Tatár azon háborodik fel, hogy a róla készült cikk tanulatlan és bunkó focistaként állítja be, pedig marxista középiskolát is végzett! És minimálisan művelt emberek már nem hívják csajoknak a lányokat, ilyet csak általános iskolás fiúk tesznek. De a legjobban a “snitt” szón háborodik fel, amit állítólag szintén ő mondott: ezt a csapatkapitány kereste ki az értelmező szótárból, mivel még ő sem ismerte.

Tényleg csodálatos, érdemes végigolvasni az egész levelet – én arra tippelek, hogy a focicsapatot akkoriban támogató Diósgyőri Vasmű valamelyik nagyhatalmú funkcionáriusát háborította fel az interjú, és ő íratta meg szegény Tatárral ezt a lehetetlenül abszurd levelet.

Advertisement

És ha még valakiben esetleg felmerült volna, hogy ez csak elszigetelt eset volt, és ez igenis egy normális ország volt, olvassa el a másik két olvasói levelet: az egyikben Behina István leninvárosi KISZ-titkár olvas be a pénzhajhász Eddának, a másikban a Magyar Posta egyik vezetője olyan hátborzongató bürokratanyelven fogalmaz, hogy esküszöm, fogalmam sincs, miről beszél.

(via Almavarybabary)