Lényegesen egyszerűbb volt a világ sötét oldaláról olvasni, amikor az al-Káida volt az iszlám terrorizmus sztárja. De mi a teendő most, amikor itt van helyettük az ISIL, izé, az ISIS, ja nem is, az Iszlám Állam? Segítünk: hívjuk őket Daeshnek, azaz Dáásnak.

Először is, kik ezek az alakok?

Ha egy emberhez kell kötni a Szíriát és Irakot terrorizáló terrorszervezetet, akkor az egy jordániai köztörvényes bűnöző, Abu Muszab al-Zarkávi. A férfi 1989-ben érkezett Afganisztánba, pechjére kicsit későn, mert a szovjetek pont kivonultak, és csak az amerikai és szaúdi pénzből futó polgárháború maradt. Szerencséjére azonban megismerkedett Oszáma bin Ládennel, aki ekkor még nem terroristavezér volt, hanem a szovjetellenes dzsihádot támogató szaúdi építőipari vállalkozó (egy kicsit lőtt is). Abu Muszab a következő 15 évet részben itt, részben egy jordániai börtönben töltötte, ahová robbanóanyagok és fegyverek birtoklása miatt került hat évre.

Advertisement

Még nagyobb szerencséjére 2003 tavaszán Amerika hatalmas munkahelyteremtő programba fogott, azaz megszállta Irakot, Abu Muszab pedig visszatért Mezopotámiába, és folytatta a bűnözést. Az ő emberei ölték meg az amerikai invázió után öt hónappal Sérgio Vieira de Mello brazil ENSZ-diplomatát és a merénylőn kívül 21 másik embert, és ő vezette be ezeket a lefejezős túszkivégzéseket is, ahol a nyugatiakat kamera előtt narancssárga rabruhába öltöztetik, beszélnek valamit, aztán levágják a fejüket – mint legutóbb Gotó Kendzsi japán haditudósítóét.

Abu Muszab, aki az első lefejezéseket saját kézzel végezte, 2006 nyaráig vezette az akkorra már legalább két éve háborús övezetként működő Irakban gyilkoló és robbantó terrorszervezetét, ami 2004 októberétől hivatalosan is az al-Káida iraki szárnya volt. Ez volt az egyik neve, a másik pedig az, hogy Iraki Iszlám Állam. 2006 nyarán az amerikaiak megölték egy jól célzott bombával, utódja egy iraki, Abu Omár al-Bagdadi lett, akit 2010 májusában a szervezetet most is vezető, szintén iraki Abu Bakr al-Bagdadi követett.

ISIL

Az eddigre kicsit szétesett, túlzott erőszakossága miatt népszerűségét vesztett szervezetet Abu Bakr azzal rázta fel, hogy egy csomó volt Baath-párti vezetőt gyűjtött maga köré. Ők a Szaddám Huszein alatti Irak szunnita politikai-katonai elitje voltak, és elég rosszul jártak az amerikai megszállással. 2011-ben az amerikaiak kivonultak Irakból, Abu Bakrnak viszont legalább olyan szerencséje volt, mint előtte Abu Muszabnak: a szomszédos Szíriában 2011 márciusában kitört a felkelés, ami hamarosan polgárháborúvá alakult.

Abu Bakr 2013 áprilisában jelentette be, hogy a polgárháborúban az iszlámista terroristákat tömörítő Al-Nuszra Front valójában az ő leányvállalatuk, az Iraki Iszlám Állam szíriai szárnya, és hogy innentől névben is össze lesznek vonva, Iraki és Levantei Iszlám Államként (angolul Islamic State of Iraq and the Levant, ebből van az ISIL). Levante a mai Szíriát és Jordániát – más értelmezés szerint Libanont és Palesztinát/Izraelt is – magában foglaló történelmi régió.

ISIS

Abu Mohamed al-Dzsuláni, az Al-Nuszra Front vezetője azonban nem kapta meg a memót arról, hogy ők az irakiak fiókszervezete. Nem is voltak azok, az egész manőver Abu Bakr erőszakos hatalomátvétele volt. A dzsihádista testvérharcba Ajmán al-Zavahiri, az al-Káida Oszáma utáni vezetője is belefolyt, aki 2013 nyarán követet küldött a két szervezet kibékítésére. Ennek sok jelentősége nem volt: az al-Káida pár hónappal később kitagadta Abu Bakrékat, akik 2014 tavaszára nagyrészt átvették az Al-Nuszra Front által korábban ellenőrzött területeket, és ezzel nagyjából egy időben ők lettek a legismertebb, legsikeresebb, legvérszomjasabb iszlámista terrorszervezet. Ismertségükben nem kis szerepe van, hogy rendkívül ügyesen használják a médiát, különösen azt a részét, ami a fiatalokat eléri. Nem véletlen, hogy európai muszlim tinédzserek ezreit tudták elvarázsolni brutális, középkori álomvilágukkal.

A sajtóban leggyakrabban használt nevük, az ISIS ugyanazt jelenti, mint az ISIL, csak a nyugati nyelvekben elterjedt Levante helyett as-Sám, annak arab neve van a végén: Iraki és as-Sám-beli Iszlám Állam, angolul Islamic State of Iraq and al-Sham (néhol úgy írják, hogy Islamic State of Iraq and Syria, mintkettő kiadja az ISIS rövidítést). As-Sám szintén nem a mai, 1946 óta létező Szíriát jelenti, hanem a mai Szíriát, Jordániát, Libanont és Izraelt/Palesztinát magába foglaló történelmi régiót.

Iszlám Állam

Az iszlámisták 2014. június 10-én bevették Moszult, Irak második legnagyobb városát. Két héttel ezután Abu Bakr bejelentette, hogy szervezetét innentől mindenféle jelzők nélkül Iszlám Államnak hívják (angolul Islamic State, rövidítve IS, magyarul csak nagyon bénán lehet rövidíteni), ő pedig innentől nem Abu Bakr al-Bagdadi, hanem Ibrahim kalifa.

Advertisement

Innentől lesz bonyolult: az Iszlám Állam nevében az állam nem úgy állam, ahogy például az európai államok államok, hanem annak a politikai iszlám szerinti értelmében. Egy terület, amit Mohamed próféta utóda irányít, aminek lakói az iszlám vallás követői, ahol a törvény a saría. Az állam vagy state szavak csak hellyel-közzel írják le a lefordíthatatlan arab kifejezést.

Ettől teljesen függetlenül Abu Bakr ezen a ponton túltolta a nevezéktant. Bár szervezete tömve van pénzzel és amerikai fegyverrel, hatalmuk mindössze néhány városra és jó sok lakatlan sivatagra terjed ki (a másfél héttel ezelőtti állapotot tükröző térképen a narancssárga giliszták azok a területek, ahol ténylegesen ők uralkodnak). Marha jól hangzik, hogy kalifátus, mert 1924. március 3. óta, amikor Atatürk feloszlatta a Mohamed halála óta létező kalifátusok utolsó jogutódját, az Oszmán Kalifátust, nincs ilyen államforma, és minden iszlámista arról álmodik, hogy megint legyen. De attól még Abu Bakr bűnszövetkezete csak egy néhány várost és jó sok lakatlan sivatagot irányító terrorszervezet marad.

Daesh/Da’ish/Dáás

Aminek ráadásul mostanra mindenkivel meggyűlt a baja. Legkomolyabb és leghősiesebb ellenségeik a kurdok, akik nemrég kiverték őket Kobanéból, a szír–török határon fekvő kurd városból, amire Abu Bakr harcosai régóta fenték a fogukat. Ha megnézünk videókat, ahol a kurd harcosok beszélnek ellenségeikről, ISIS-ként csak az angolszász média kedvéért hivatkoznak rájuk, egyébként azt mondják, hogy Dáás. Ez nem más, mint az Iraki és as-Sám-beli Iszlám Állam arab nevének arab rövidítése. Angolul úgy írják át, hogy Daesh vagy Da’ish, magyarul még nem láttam sehogy, de úgy kell kimondani, hogy Dáás. Így hívják őket az irániak és a törökök is, és úgy általában mindenki, aki ellenük van.

Az benne a csavar, hogy a többi névben vagy rövidítésben lefordítva megmarad, hogy iszlám, a Dáás pedig csak egy jelentés nélküli betűszó (az „állam” és az „as-Sám” első betűiből áll össze, az iszlám nincs benne), ami ráadásul pont úgy hangzik, ahogy az ember az ellenségét hívná. Mondjuk csak ki hangosan!

Mostanra nyugati államfők is felültek a Dáás-vonatra: François Hollande francia elnök mellett Tony Abbott ausztrál miniszterelnök is így hivatkozik a mezopotámiai bűnözőkre.

Oké, elolvastam ezt az egészet, de akkor hogy kell hívni őket?

  1. Ha szeretnéd, hogy más is értse, miről beszélsz, amikor róluk beszélsz, hívd őket ISIS-nek
  2. Ha szeretnéd, hogy más is tudja, hogy a Guardiant olvasod, hívd őket ISIL-nek
  3. Ha szeretnéd elismerni a bűnözők nevetséges, harctéri teljesítményük által semmiben alá nem támasztott nagyzolását, hívd őket Iszlám Államnak
  4. Ha szeretnél megvetően legyinteni és egyértelműen ellenségként hivatkozni rájuk, vállalva, hogy senki nem fogja érteni, miről beszélsz, hívd őket Dáásnak

Az első képen egy iraki tévéműsorban cinkelik a szervezetet (AP Photo/al-Iraqiya), a másodikon Abu Muszab al-Zarkávi van, a harmadikon Abu Bakr al-Bagdadi, a negyedik egy propagandafilmjük részlete, az ötödik pedig az amerikai hadsereg térképe.

Advertisement