Nem hiába a kedvenc politikusom a bocskais LMP-s! Sallai ezúttal a Belvárosi Piacról rántotta le a leplet, ami – bizony úgy van, ahogy írja – tényleg kong az ürességtől. Majdnem olyan szomorú és kietlen hely ez napjainkban, mint a Bálna, nem viccelek.

Pont múlt héten sétáltunk rajta keresztül Szilyvel – én magam nem is először az utóbbi időben –, és megfigyeltük, milyen szerencsétlen sivatag szegény. De kora délután volt, úgyhogy arra jutottunk, majd a héten megint elmegyünk reggeltájt, és aztán írunk róla ügyesen. Sallai Róbert Benedek azonban megelőzött bennünket.

Azt nem is tudtam – vagy elfelejtettem –, hogy:

Tavaly novemberben nagy port vert fel, hogy Rogán Antal kerülete kapta a tanyafejlesztési programból a legtöbb pénzt, 226 millió forintot. Persze elült az ügy, ebben az országban már semmin sem csodálkozunk. Ez a piac arról szól, hogy 226 millió forintot elvettek vidékről és tökre teljesen értelmetlenül használtak fel a fővárosban. Miért értelmetlen ez így? Mert semmi haszna.

Ugyanis:

Az 5. kerületi Hold utcai piac, ami május 17-én nyílt meg, és szinte tökéletesen üres a mai napig is.

Pedig Sallai nyitott és megbocsátó is bírna lenni:

Néha már bánná a fene, hogy zsiványkodnak, csak lenne a társadalomnak is belőle valami haszna. Vidéktől vontak el forrást, ami nyilván rossz, de bánná a fene, ha legalább ezek a belvárosi népek legalább valahogy jó hazai egészséges füstölkolbászhoz, vagy boldog tanyasi tojáshoz, vagy akár friss nagymamaféle lekvárhoz jutnának. Szívnak elég füstöt és port, legalább egészséges kajához hadd jussanak már. De ez sem! Kong az egész az ürességtől, miközben ennyi pénzt még akár úgy is el lehetett volna használni, hogy értelme legyen.

Úgyhogy ennek okán:

A tanyafejlesztési pályázat céljával ellentétben ez a beruházás bizton nem segítette elő a kormány a vidéki és tanyasi termelők termékeinek piacra jutását, hiszen alig vannak itt árusok is, nemhogy termelők! A tanyafejlesztés céljaiba a józan ész alapján sehogy sem fér bele az, hogy a főváros leggazdagabb kerületét támogassák ebből a pénzből, de ez nem számított. Ez a rosszul felhasznált vidékfejlesztési források és a befolyásos kormányzati politikusok mutyizásának jellegzetes példája.

Hiszen:

Ezt a pénzt ugyanis jóval hasznosabban el lehetett volna költeni mind a helyi termelők segítésére, mind a belváros fejlesztésére. A rossz struktúrából azonban rossz döntések következnek, és csak mi rugózunk itt ezen, kis ellenzékként. Nem értem, miért alszik a magyarság?

Vannak egyébként, akik nem alszanak, hanem pálinkáznak!