Mindenki megírt szinte mindent, de néhány ilyen nüanszféleség még kikívánkozik belőlem.

1.

Orbán Viktor és 23 millió romános, kettős állampolgárságos Gyurcsány Ferenc összevetése csak részben állja meg a helyét. A Miniszterelnök Úr ugyanis a másmilyen kultúrájuk miatt nemkívánatos bevándorlókról beszélt, vagyis nem a határon túli magyarok, hanem a muszlimok, ázsiaiak, afrikaiak stb. faszával óhajtja verni a nemzeti csalánt. Ezt persze inkább gáznak gondolom, mint erénynek: ha olyan lennék, aki hajlamos egy lépéssel eljutni a legmesszemenőbb következtetésekig, visszakézből lerasszistázhatnám őt.

2.

De Orbán Viktor szerintem nem rasszista, csak egyre szimplább verbálpolitikus, aki nagy vehemenciával keresi az új rezsicsökkentést. Nem egyedül. Gucci Árpáddal és a többiekkel karöltve – ezt jelzi, hogy menet közben már Rogán Antal frakcióvezető és Balog Zoltán miniszter is beszélt a problémáról. Fognak majd mások is. Azt még nem tudom, lesz-e ebből papagájkommandózás. Hiszen hogy a bevándorló hívószónak van-e, lehet-e akkora ereje, mint a rezsicsökkentésnek – előugorhat-e hirtelen egy bevándorlódémonnal viaskodó bevándorlóbiztos, akinek a radikális bevándorlócsökkentés lenne a feladata –, azt egyelőre kétlem. Nem azért, mert nem lehet politikai hasznot húzni a primér idegengyűlöletből. Nagyon is lehet. Inkább azért, mert a bevándorlóproblémánál marginálisabb probléma aligha van ma Magyarországon. A probléma a gazdasági kivándorlás, és nem a gazdasági bevándorlás.

3.

Én is bevándorló vagyok, ezt tudjátok. Na jó, talán nem szimplán gazdasági. Bevándorlásom óta ráadásul eltelt 24 év, és ha jól belegondolok, annyira nem is volt másmilyen a kultúrám. (Bár nemritkán úgy érzem, hogy dehogy nem.) Nem vagyok sem muszlim, sem afrikai, sem ázsiai. Abban biztos vagyok, hogy az utánam következő generációnak – a gyerekeimre gondolok – nem lesznek beilleszkedési problémái. Mármint olyasfélék, amilyenek pl. a nyugati országokba bevándorolt muszlimok, afrikaiak és ázsiaiak utódainak vannak. Egy vicces sztori: amikor letettük az állampolgársági esküt 1996-ban, a feleségem nyolc hónapos terhes volt a második lányunkkal. Az anyakönyvvezető bele is szőtte a beszédébe, hogy a kicsi már magyarnak születik majd. Ezen azóta is jól szórakozunk, amikor eszünkbe jut. De végül is igaza volt, haha.

4.

A második generációs probléma Nyugaton kétségkívül probléma, nagy butaság lenne elsiklani felette. Az apák már ott született fiai elfelejtették, hogy a szüleik annak idején a rabság helyett választották a szabadságot, a nyomor helyett a felemelkedés esélyét. Nem kizárt, hogy ez soha nem is jutott az eszükbe. Az integráció kétségkívül tökéletlen, a nyitottság necces, a társadalmi mobilitás, az átjárás úgyszintén akadozós. Ha működnek is ezek, nem működnek mindig olajozottan. Nem lehet mindenkiből sztárfutballista. A gettók akkor is gettók, ha csak kulturálisak, és falakat nem építenek köréjük. Ha csekélyek az esélyek, ha más a kultúra, mások az érzékenységek, sajnos nem kunszt harcosokat toboroznia az Al-Kaidának vagy az IS-nek. Ezzel kezdeni kell valamit. De ezek a problémák tényleg nem Orbán Viktor problémái. A magyarországi integrációs problémák más természetűek, Orbán Viktornak nem a bevándorlók beilleszkedésének képtelenségével kell megküzdenie. Viszont nem is erről van szó.

5.

Szó arról van, hogy Orbán Viktor kormányának és pártjának a népszerűsége csökken, és ennek lassítása-megállítása érdekében semmi igazit nem sikerült eddig kitalálni. Mióta beütött a netadó, csak a kontraproduktív hülyeség áramlik a kútfejekből folyton. Meg az olaj a tűzre. Lehet, hogy tényleg azt gondolják, az országvédelmi akcióterv – ostobábban hangzó lózungjuk volt egyáltalán az utóbbi időben? már a rezsicsökkentéses agyrémkomplexumot leszámítva? – megfelelő arra, hogy tartalmazzon egy fejezetet a bevándorlók bevándorlásának akadályozásáról is. A xenofóbia adja magát, az emberek szeretik nem szeretni azokat, akiket nem ismernek. Félni is hajlamosak tőlük. Ha a határon túli magyaroktól befostak annak idején, hogy a csudába ne ijednének meg megannyi potenciális muszlim terroristától? Hogy ez végtelenül primitív és mocskosul káros a magyar társadalom mentális egészségére nézve? Hogy bónuszként már megint úgy néznek kívülről a magyar politikára és a magyarokra, mint a véres rongyra? Hogy ezek szerint mégsincs ebben különbség a 2004-es Gyurcsány és a 2015-ös Orbán között? Az idő múlik, a költség járulékos, elszámoljuk. A fő, hogy ne jöjjenek vissza a kurva kommunisták!

[fotó: orbán viktor facebook]