Hogy néz ki az Új Magyar Diplomácia a napi gyakorlatban? Végigkövettem Orbán Viktor és barátja, Ilham Aliyev azeri elnök mai nyilvános szerepléseit, és nyitva tartottam a szemem.

"Jean, hozza be a baltát! Minek, uram?" – Orbán Viktor itt egy pillanatra megállt, míg a jobbján álló, égimeszelő Aliyev elnök rá nem pillantott. "Embert akarok faragni magából!" – kuncogta el magát a magyar miniszterelnök, és Aliyev orra alatt táncolni kezdett a szakibajusz.

Az elhangzott szavak talán nem pontosan ezek voltak, de az biztos, hogy mindannyian a Parlament delegációs termében tartózkodtunk, ahol különböző miniszterek éppen igen nagy jelentőségű magyar–azeri megállapodásokat írtak alá, miközben mögöttük, a két ország zászlaival borított fal előtt állva a két góré kedélyesen viccelődött.

Amikor megérkeztem, még csak Kovács Zoltán kormányszóvivő – az Ember A Kormányzatból Aki Beszél Angolul – tartózkodott odabent a fontosabb szereplők közül, és edzés gyanánt a pofaizmait masszírozta. Illetve vele szemben ott volt még a kamerás stábok fala, előttük a fotósokkal. A terem hátsó falán a két zászlóból szerkesztett faliszőnyeg, előtte egy nehéz faasztal két székkel, balra és jobbra a falnál további székek a Ministránsoknak.

Végre bevonultak az érintettek. Mindkettejüket tucatnyi Fontosnak Kinéző Emberből álló slepp követte. A magyar ministránsfiúk között volt Szijjártó külügy- és Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Tarlós főpolgármester, Glattfelder Béla EP-képviselő NGM-államtitkár és Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár is.

Advertisement

A koreográfia egy kádárista csapatgyűlésére hasonlított. A szpíker egymás után szólította a tanulópárokat, akik a két oldal széksoraiból felemelkedve odaballagtak az asztalhoz, aláírtak egy-egy bőrbe kötött iratot, jattoltak, majd visszaballagtak a helyükre, miközben a két főnök ott állt mögöttük a falnál. A következő észrevételeket tettem az Új Magyar Diplomáciáról:

Az azeri miniszterek csak úgy léphettek oda az asztalhoz, ha előtte gyors főhajtással tisztelegtek a diktátor előtt. Pont mint én az Oltáriszentség előtt, amikor ministráns voltam, és valamit el kellett rendezni a szentély környékén. A magyarok közül Zsigó Róbert hajolt meg neki, más nem. Szijjártó sem. Vagyis Seszták Miklós is, amikor másodszor ment ki aláírni.

Tarlós Istvánon lenne még mit faragni. Akinek ilyen szép nagy, kifejező feje van, annak talán bölcsebb lenne nem ilyen látványos miafasztkeresekénitt fejet vágni, miközben jobbra-balra tekintget. Tarlósnak annyira tele volt a töke, hogy amikor odaültek az asztalhoz, a többiekkel ellentétben nemhogy nem nyújtott kezet a tanulópárjának, de tüntetőleg a másik irányba nézett. Akkor tért magához, amikor odalépett az asztalhoz a csúcsdiplomácia kulcsszereplője, a Töltőtollas Aláírást Párnácskával Felitató Lány. Tarlós őt már jól megkukkerolta. Ez életet menthet, ha például kezdődő kinövés lett volna a TAPFL mellén, Tarlós tuti kiszúrja. Azeri részről egy baltafejű fiatalember volt a TAPFF, őt nem skubizta a kutya sem.

Szijjártó Péter külügyminiszterként is a laza, kölykös kádergyerek figuráját hozza, mielőtt ők következtek volna, annyit integetett röhögcsélve az azeri kollégának, hogy azt vártam, hogy le is köpőcsövezi. Csak egy idő múlva jöttem rá, mitől olyan veszettül kölykös Szijjártó: az öltönynadrágja szára 10 centivel rövidebb a liberális minimumnál is.

Aztán egyszer csak berohantak a teremszolgák és elvitték az asztalt meg a székeket. Mi jöhet még? Ilham Aliyev talajtorna-gyakorlatot fog bemutatni? Karddal kettészel egy Szijjártó Péter orrán egyensúlyozott almát? – találgattam a hatalmas szőnyeget nézve. Sajnos nem, mert behoztak két pulpitust. A magyar kormány parlamenti pulpitusa úgy néz ki, mint bármelyik bútor Kádár János tamási vadászházának a hálószobájából, ahol megengedték, hogy belefeküdjek Kádár egykori ágyába.

Advertisement

Jöttek a beszédek. Tök mázli, hogy Istenkereső Viktor miniszterelnököt nem hallotta egyetlen hazai rajongója sem, a Legnagyobb Fideszes Teológus beszéde elején ugyanis arról értekezett, milyen király, hogy Azerbajdzsán szekularizált ország, és ezért az ügyeiket a józan ész alapján tudják intézni.

BALOG ZOLTÁN LELKÉSZ-MINISZTER EZT EL NE OLVASSA!!!!

A fő üzenet az volt, hogy a magyar–azeri közeledés nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is jó, mert mi majd jól kisajtoljuk az EU-ból, hogy végre betartassa azt a rendelkezést, miszerint a tagországok kapcsolják össze a gázvezetékeiket, és minden irányban hajlandók legyenek gázt továbbítani. Mert ha ez meglesz, egyszer hozzánk is elérhet az azeri gáz.

A beszéd aránylag mentes volt az ilyenkor szokásos tartalmatlan partnernyalástól, annál feltűnőbb volt emiatt, hogy kövér bekezdésnyi szövegben, forró szavakkal emlékezett meg a diktátor szintén diktátor apjáról, akitől a kis Ilham a hatalmát örökölte, és aki a helyi KGB főnökéből és köztársasági pártfőtitkárból lett az, aki. Jó hír, hogy amikor ezeket a szuperkínos mondatokat kimondta, érzékelhetően szégyenkező volt a hangja.

Amikor bejelentette, hogy 200 azeri diák kap magyar egyetemi ösztöndíjat, önkéntelenül arra gondoltam, hogy valakinek úgyis ki kellett takarítania a műegyetemi kollégiumokat. Igaz, ezt nem vérrel képzeltem. Azt a bejelentést pedig az Aliyev bajsza okozta pszichedelikus eufóriának tudtam be, hogy magyar egyetem nyitását tervezik Bakuban.

Aliyev beszédéhez nekem nem jutott tolmácsgép, így közben azt ellenőriztem, hogyan teljesít a magyar kormányzat krémje, ha rohadt unalmas beszédet kell fegyelmezetten hallgatniuk.

  • a legprofibb az EP-ben edződött Glattfelder Béla, aki az unalom hatására sziú törzsfőnökké változik
  • a legbénább Tarlós, aki látványosan unatkozik és összevissza nézeget
  • Szijjártó mutatni akarja, hogy figyel, de csintalan végtagjai minduntalan cserben hagyják, és táncolni kezdenek; egyszer láthatólag ő maga is megdöbbent azon, miket művel a randán beszpídezett cipőorra
  • Seszták dörzsölt profi, imapózban merevedett meg, így akkor sem tudták volna zavarba hozni, ha ott felejtik a teremben, és napok múlva, egy KDNP-s eseményen riad fel
  • de azt igazi nagymester Zsigó Róbert, akinek olyan kifejezéstelen az arca, hogy szerintem három Fidel Castro-beszédet is végig tudna ülni egymás után
  • Aliyev annyira monoton volt, mint egy dupla életnagyságúra feltáplált Harrach Péter, de annyira, hogy még Orbán is bezsibbadt, és spéttel kezdett neki tapsolni

A végén dumáltam egy kicsit az indexes Huszti fotóművésszel, aki megmutatta a nagy felbontású fotóit Orbánról. (Odafönt is ő látható a gépével!) Így tudtam meg, hogy szegény Vezénylő Tábornok Úr szemei szó szerint vérben úsznak. Én eddig nem tudtam, hogy reggelente úszni jár, de ennek más oka nem lehet, mert ha istenesen be lett volna tépve, tuti elröhögi magát Aliyev bajuszán. Másnapos sem lehetett, hiszen ő maga nyilatkozta többször, hogy alig iszik, csak médiapálinkázni szokott kampány idején.

Advertisement

Ezután tényfeltárás jegyében követtem a két jóbarátot a Sofitel szállóig, ahol magyar–azeri üzleti fórumot tartottak, hogy a két főszereplő még egyszer elmondhassa a parlamenti beszédeit. Itt megtudtam, mi a legfőbb különbség a magyar és az azeri újságírók között. Az előbbiek sokféleképpen nézhetnek ki, utóbbiak viszont kötelező érvénnyel öltönyös, kopaszodó férfiak walkie-talkie-val és a fülükhöz tekeredő headsetzsinórral.

És meghallgathattam egy Szijjártó-beszédet is! Új külügyminiszterünk szónoki stílusára egy Névtelen Davenoló Zsidó és a Miniszterelnök Úr gyakorolták a legnagyobb hatást, emiatt minden második-harmadik szó után felviszi a hangsúlyt, miközben. Minden. Egyes. Szót. Kihangsúlyoz. Ő nagyjából a főnök parlamenti beszédét sütötte el.

Jött a Főnök, aki egy mondással indított. Rettentő fáradt lehet már szegény, mert ez a mondás a "nem látja a fától az erdőt" volt. A poénra éhes hazai közönség lekókadt, mint Kövér László Disneylandben. Aztán arról beszélt, hogy az európaiak azt hitték, hogy az intézmények majd elvezetik a kontinenst, ami egy ideig úgy is tűnt, aztán amikor beütött a válság, kiderült, hogy a mégoly modern autók sem találják meg maguktól az utat, ha nem ül bennük olyan fain sofőr, mint. Mint? Nem mondom meg, a teremben ki volt az a két ember, aki jobban vezet, mint egy modern autó vagy egy pöcsfejű európai!

Advertisement

Orbán gazdaságtörténész elmesélte, hogy a közhidelemmel ellentétben az első európai ország, ami csődbe ment, nem Görög-, hanem Magyarország volt, 2008-ban.

Ekkor érkezett el az egész nap lényege. Orbán feltette a kérdést, hogy mi a közös a két országban. Bár a szar foci is helyes válasz lett volna, a VTÚ mégsem erre gondolt. A közös az, hogy mindketten tiszteljük a hagyományos értékeket. Például vannak olyanok a világon, akik szerint mindenből viccet lehet csinálni. De nem lehet! Ez köti össze Azerbajdzsánt és Magyarországot. Nem viccelek meg hülyéskedek, ez államközi szintű igazság! Hogy mi az, amiből nem lehet viccet csinálni? Hát például a családból. Esküszöm, hogy ezt mondta Orbán. Nagy-Britannia? Neked annyi, köszönd a rohadék Gerald Durrellnek meg a Monty Pythonnak. Amerika? Woody Allen? Hát ti aztán soha a büdös életben nem kaptok olcsó azeri gázt, az tutifix!

Mondjuk az EU helyében sem lennék, az eurozóna növekedése ugyanis "elakadt projekt", mondta a VTÚ, de sebaj, mert a balfácán unió növekedési motorja a következő években úgyis Közép-Európa lesz.

A felek ezután gyorsan elvonultak.

Nekem egyelőre teszik ez az Új Diplomácia, főleg mikor mókás arcú diktátoroknak való középügyetlen benyalást takar egy csapat MLM-ügynök modorában. Remélem egyszer a színfalak mögé is bepillanthatok, amikor Szijjártó mester éppen a "min nem szabad nevetni" listát állítja össze.