Százezreket foglalkoztató kérdést öntött animgif-regénybe Lazacz. Miért szereti, sőt bálványozza a Vezénylő Tábornok Matolcsyt, miközben saját követői is csak hüledeznek, ha rá terelődik a szó? Alant, önkéntes Nyilvánvaló kapitányként, megpróbálom lerántani a leplet.

Advertisement

KRESZ-tanfolyam, orvosi váróterem, szóbeli vizsga, turistaút vagy horgásztanya: ahol húsznál több magyar összeverődik ott szinte biztosan előkerül egy középkorú fickó, aki egyszer csak bedobja, hogy "ti nem tudtátok, mi van emögött?", aztán elkezd magyarázni valamit, egyre izgatottabb hangon, fura kifejezéseket használva, rengeteg névvel, hellyel és dátummal. Amíg oda nem figyel az ember, értelmes szövegnek tűnik, de ha belehallgatsz, az egésznek semmi értelme, ami mindegy is, mert hősünk egyre lelkesebb, csak úgy villog a szeme és néha megcsikordul a nejlonöltönye. A Bogaras Fickónak gyakran a nyolcvanas évekből ittmaradt kétcsatos diplomatatáskája van, amit egy pontos felpattint és papírokat vesz elő belőle, hogy azokat rázva folytathassa. Háromból kétszer kiderül a végére, hogy 1939 óta tudnának vízzel működő motort gyártani, ha a nagy olajcégek nem süllyeszették volna el a szabadalmat. Ismerjük őket jól, kedves, ártatlan alakok, nélkülük nem létezne például olvasóilevél-rovat, és a világ általában is szegényebb lenne nélkülük.

De aránylag ritkán kapnak felelősségteljes pozíciót egy ország irányításában. Orbán Viktor annyira hülye lenne, hogy egy vízmotorosra bízta volna a magyar gazdaságot?

Nem, hála istennek nem annyira hülye. Orbán Viktor az égvilágon semmit sem bízott Matolcsy Györgyre. Matolcsy György előző és mostani székében ülhetne egy hozzáértő közgazdász, pénzügyii szakember vagy egyetemi tanár, vagy Egely György is, esetleg a Hipszeterkabátos Ikeamajom vagy a Monnwalkoló Póni, az is tök mindegy lenne.

Advertisement

Magyarországon a gazdaságpoltikát ugyanis nem az aktuális Monnwalkoló Póni csinálja, hanem Orbán Viktor egyszemélyben. Ez nem valami szörnyű, antidemokratikus csapás. Ha egyszer kétharmados többséggel megválasztott miniszterelnök, és érez hozzá ambíciót, miért ne fújná ő a gazdasági passzátszelet. Ha annyira béna, legföljebb leváltják. Azt azonban még a brahista, sőt néha punk humoristának tűnő Orbán sem meri bevállalni, hogy a gazdasági húzásokat egy az egyben a személyéhez kössék. Kell egy báb, akinek a neve alatt futhat a dolog, aki, ha kell, tompítja a tompítandókat és elviszi a balhét. Innentől kezdve a szó hagyományos értelmében vett szakember nem jöhet szóba. Már csak ezért sem, mert Orbán kormányzási filozófiájának egyik lényege, hogy az álságos technokratáskodás helyett politikai döntéseket kell hozni.

Szóval ha hozzáértő úgysem lehet, akkor Matolcsy már nem is tűnik olyan rossz választásnak, sőt. Mindenképpen figura, sőt színes figura, aki magára vonja a figyelmet, miközben a háttérben a dolgok tőle tök függetlenül megtörténnek. Ha a kormány a Real Madrid, akkor Matolcsy a médiafigyelmet bohóckodva magára vonó Mourinho. Ráadásul látványosan élvezi, amit csinál, ami kevés magyar politikusról mondható el. A legfanatikusabb MSZP-s is beláthatja, hogy Baja Ferenc vagy mondjuk Jánosi György arcán soha a büdös életben nem ragyogott nemhogy lelkesedés, de egyáltalán semmi, még izzadság sem. Matolcsy svungja nem verbális eszközökkel üzeni a lakosságnak, hogy itt aztán tényleg foglalkozva van a dolgokkal.

És mindezek mellett Matolcsy párját ritkítóan lojális. A nem fideszesek, főleg a hisztis gyűlölködők Orbán környezetét szeretik olyan egynemű masszának láttatni, ami akarat nélküli bábokból áll. De közelebbről nézve ez a kép ebben a formában egyáltalán nem igaz. Mármint kétségtelen, hogy Orbán környezetében olyan emberek vannak, akik köznapi értelemben abszolúte lojálisak hozzá, de ez nem jelent totális kritikátlanságot. Matolcsy viszont tényleg bármiért képes gombnyomásra lelkesedni, amit a Főnök mond. Bárki bármit képzel az orbáni boszorkánykonyháról, ilyen embert még neki sem annyira könnyű leakasztania a fogasról.

Azt mondhatjuk tehát, hogy Matolcsy futtatása sokkal inkább racionális, sőt hidegen haszonelvű lépés Orbántól, a semmint elvakult szerelem.

De mégsem mondjuk.

Mert mindez igaz, érthető, megmagyarázható és levezethető, és Matolcsy frontvonalba tolása sakkmesteri szempontból kifejezetten ügyes dolog. De a végeredménye azért mégiscsak az, hogy a gazdasági miniszteri pozíció után most a jegybankelnökit foglalja el egy olyan ember Magyarországon, aki a NASA agybefolyásoló sugarai elleni alufólia védősisakot hord. És ha kétharmados teljhatalommal és kubatovi szervezettséggel ez a legjobb mameluk, akit fel tudnak hajtani, akkor tényleg érdemesebb Londonban mosogatni.

Magyarország jobb seggnyalókat érdemel!

(artwork: lazacz)