Nanointerjú a hetilapot a 444 kedvéért hat év után elhagyó Rényi Pál Dániellel arról, hogy milyen egy nyomtatott hetilap után egy online szerkesztőségbe csöppenni.

Cink: Miért jöttél el a Narancstól?

Rényi: Hat év az sok. Már hibázgattam a végén, mert nem voltam elég éles. Meg fontos, hogy tanuljak, felvegyem az online tempót, ezt nem lehet megspórolni.

Advertisement

Cink: Mi volt a legjobb és a legsokkolóbb élményed eddig a 444 szerkesztőségében? Milyen az online tempó?

Rényi: Még alig pár órája vagyok itt.

Cink: Pont azért! Az igazi első benyomásokra vagyok kíváncsi.

Rényi: Rögtön beülhettem a szabin lévő Mészáros Zsófi helyére. Folyamatos a hangzavar, ami hetilapos otthonülős-interjúzós életmódhoz képest azért inspiráló. Korábban egy hét alatt jött ennyi emailem mint itt fél nap alatt.

És jók a csajok!

Cink: :DDD Na, alakul ez! És lesz bármi “szakterületed” vagy ilyesmi?

Rényi: Elvileg ugyanazt fogom csinálni mint eddig, de nyilván más sebességgel.

Behoztam rögtön az első nap a Technics fülesemet.

Cink: NAIV! NE TEDD!!!!!!

Rényi: De hát mindegy mit teszel a füledre, ez ilyen.

Cink: JÉZUS. Vedd meg a legolcsóbbat! 3000 fölött semmiképp, azt is szögedróttal fond be.

Advertisement

Rényi: Pont egy olyan anyagot csinálok amihez egy hosszú hangfelvételt kell hallgatnom. Szinte esélytelen.

Cink: Most már elhiszem, hogy tényleg ott vagy, és nem elraboltak és kényszerítenek, hogy úgy tégy, mintha.