Hatékonyabb a home office vagy csak szívás van azzal, ha az ember otthonról tolja? Egy döglött hal társaságában próbáltam ki a dolgot.

Mindenki szabadságon, Fülöp gyakornokkal ketten toljuk a bicklit, ezért kedden otthonról dolgoztam, hogy ne legyen annyi megállás sem, amíg bejövök motorral a szerkesztőségbe.

Ébredés után az első gondolatom az volt, hogy "ha még egyszer megharapod a takaró alól kilógó lábamat, eladlak egy olasz étteremnek", a második meg az, hogy "úristen, valamikor meg kéne pucolni az éjszaka fogott harcsát.

Előző este ugyanis megtört egy nyomasztó sorozatom, és a horgászat utolsó dobására, hajnali fél kettőkor megjött az ideális konyhai méretű, két és fél kilós kisharcsa.

Advertisement

Reggel kiengedtem a macskát, leültem az ebédlőasztalhoz és nekifogtam a munkának. Pörögtek a posztok, mint kezdő trafikos a gőzfürdőben, már késő délelőtt volt, amikor újra eszembe jutott a harcsa.

Ha a szerkesztőségből dolgozom ennél a pontnál dőlt volt el, hogy a harcsa sorsa az elrohadás lesz, de mivel annyira közel voltam a hűtőhöz, gyorsan kibeleztem. Aztán megbámultam kívülről.

Aztán meg belülről.

De ez sem akadályozott meg abban, hogy levágjam a fejét. Ezen a ponton egy pillanatra elgondolkodtam, hogy mi legyen belőle. "Kókusztejes-bazsalikomos harcsaleves" - mondtam magamban, azzal elkezdtem felszeletelni az állatot.

De előbb megbámultam, milyen szép márványos a bőre az oldalán.

Miközben a farka olyan, mint valami trópusi tengeri halé.

Aztán eleget bámultam, elkezdtem aprítani. De rájöttem, hogy rohadt éhes vagyok, és mindjárt folytatnom kell a munkát, de ebből leves este előtt nem lesz.

Úgyhogy meghagytam az amúgy is lapos, vékony húsú farokrészt, kifiléztem, aztán darabokra vágtam a friss színhúst.

Csak hagymát kellett rá vágni, limelevet csavarni rá, és máris kész volt a minden otthonról dolgozó gasztromániás pergető horgász álma, a szürkeharcsa-ceviche.

Gyorsan bedobtam és írtam tovább, a friss nyers haltól megtáltosodott aggyal. Annyira megtáltosodtam, hogy a végén 15 posztot írtam egy nap alatt. Már erősen délután volt, amikor rádöbbentem, hogy nem lenne jó túl sokáig tárolni a hűtőben a megpucolt harcsát, részben azért, mert megromlik, részben azért, mert a macska nyers zúzáit benne felejtettem egy nejlonzacskóban egy egész hosszú hétvégére, így a szekrényben olyan fertelmes szag terjengett, mint bármelyik munkahelyi íróasztalom bármelyik fiókjában.

Ezért leszaladtam a Fény utcai piacra, vettem egy kazal friss zöldfűszert, és estére megfőztem egy kókuszos harcsalevest. Amiről hála istennek már nem csináltam fotókat, hiszen nem valami köcsög gasztroblogger vagyok.

Advertisement

Hát ennyire hasznos dolog a home office, ha az embernek könnyen büdösödő dolgok vannak a hűtőjében. Az igazsághoz tartozik, hogy ha a macskán kívül bármelyik családtag otthon lett volna, 15 helyett 3 posztot tudtam volna írni, aztán mehettem volna kajabloggernek.

Utóiratban itt a recept, csak perverzeknek:

A halfejet, húscafatokat, bőrt és a lefilézett farok gerincrészét 4 liter vízzel, egy felkockázott vöröshagymával, fél fej fokhagymával és sóval feltettem alaplének.

Ez egy paszta alapú leves, így elkerülhetelenül kellett csinálnom egy frissfűszer-pasztát. Az elektromos örlőbe egymás után beraktam 6 gerezd összevágott fokhagymát, 2 felaprított galangagyökeret, 2 ázsiai citromfüvet, 4 limelevelet, egy nagyobb darab felvágott gyömbért, a friss bazsalikom- és korianderszárat, négy nagydarab, de kicsire összevágott szardellafilét, aztán öntöttem hozzá egy kevés olivaolajat és kókusztejet, hogy pépesíthető legyen, mejd megnyomtam a gombot.

A leveses lábosban felforrósítottam pár kanálnyi olivaolajat, rádobtam a pasztát, pár percig kevergetve pirítottam, aztán ráöntöttem egy kis doboz (2,5 deci) kókusztejet, elkevertem, és felöntöttem a hal alaplével.

A kimosott örlőben összezúztam egy kiskanálnyi koriandermagot pár szerecsendióvirággal, és megfűszereztem vele a levest. Amikor forrt, beletettem a harcsadarabokat és egy csomag kicsit széttépkedett lila bazsalikomlevelet. És az alaplés lábosból átraktam a fejet is, mert nincs jobb, mint a különleges húsokat csipkedni egy félig kihült, főtt harcsafejről. Rizzsel, tésztával vagy ezek nélkül is szuper, én tálalás előtt szoktam beletépni friss koriandert is.