Ehhez persze két találkozónak is úgy kell végződnie, amire mérget így előre nem vennék. Ma egy barátom azt írta, hogy hiába volt egy-két jó meccs az elején, ez a világbajnokság is visszaállt a megszokott unalmas kerékvágásba. A Brazília–Mexikó után volt képes erre!

Nem sok hiányzott hozzá, hogy örök haragot hirdessek. Még ha a Belgium–Algéria 2-1 vagy az Oroszország–Korea 1-1 nem tetszett volna neki – utóbbit én is ott hagytam a felénél, szokás szerint –, azt érteném, de hogy minden idők legszebb 0-0-ja láttán hogy lehet fanyalogni, fel nem foghatom.

Ma jön:

Hollandia–Ausztrália délután hatkor. Mindenki teljesen odáig van a hollandoktól, már-már első számú esélyesekké léptek elő, én azonban nem enném olyan forrón a kását. Hiszen annak a híres 5-1-nek az első felében még jobbak voltak a spanyolok, és az ő totális szétesésük kellett hozzá, hogy annyira durva legyen a vége. Ilyen szívességet más nem fog tenni, még az ausztrálok sem nagyon, tehát kíváncsi is vagyok, kevésbé extrém körülmények között mire mennek ezek a hollandusok.

Chile–Spanyolország este kilenckor. Ha a hollandok megnyerik a magukét, onnantól még hatalmasabb lesz az esti rangadó tétje. Abban az esetben ugyanis eldőlhet minden ebben a csoportban ma: az eddig látottak alapján egyáltalán nem kizárható chilei siker azt jelentené, hogy megvan mind a két továbbjutó, és a címvédő utazhat haza a nyavalyába. Nem lenne ez példátlan: 2002-ben a franciák, 2010-ben az olaszok buktak el a csoportkörben.

Advertisement

Horvátország–Kamerun éjfélkor. Aki nyer a csodálatos brazilok és a szenzációs mexikóiak csoportjának másik két csapata közül, az versenyben marad. Legalább még néhány napig. Könnyű dolga ettől nem lesz. Bár nem kizárt, hogy a horvátok majd a harmadik fordulóban elkapják Mexikót, az szinte totális képtelenség, hogy Kamerun fogja Brazíliát. Úgyhogy itt legalább biztosan maradnak még nyitott kérdések.

Fotó: Christophe Ena/AP