Nemrég még gyalázta, sőt komcsizta az akácot, ami az őshonos növények mellett az állatokat is kiirthatja Magyarországról. Most pedig a Fidesz EP-kampányát alapozták az akác megvédésére az EU-val szemben.

Csodás találat az indexes Német Tamástól Kövér László 2002-ben adott interjúja a Magyar Demokratának, amiben a házelnök akkor gerjed be igazán, amikor Medgyessy Péter akkori friss miniszterelnök Akácfa mozgalma kerül szóba, és ezt mondja az akácról:

(…) közismert, hogy az akácfa a magyar tájtól, a Kárpát-medencétől idegen, és rendkívül kártékony növény. Elterjedése azzal fenyegeti az őshonos erdeinket, hogy gyakorlatilag kipusztulnak az akác kiirthatatlan agresszivitása következtében. És ha nem teszünk ellene valamit, akkor nem csupán a bükk- meg tölgyerdeink, meg az aljnövényzet eltűnését segíti elő, hanem felgyorsítja a Magyarországra jellemző állatvilág kipusztulását is. Találóbb jelképre a szocialisták nem is bukkanhattak volna: az akác is csak egy súlyos történelmi tévedés Magyarországon.

Hogy mi lett volna ez az MSZP-s Akácfa? Egyfajta válasz a fideszes polgári körökre. Az igazán MSZP-szakértő Magyar Nemzet ezt írta róla:

Az Akácfa mozgalmat még 2001 december 14-én hirdette meg Medgyessy Péter MSZP-s kormányfőjelölt az úgynevezett „hétigenes" programjának lényegeként. Bár a 2002 tavaszi választások után Orbán Viktort, a polgári kormány miniszterelnökét vádolták azzal, hogy a polgári körök létrehozásával és a „Hajrá Magyarország" mozgalom útnak indításával lányegében Silvio Berlusconi „Forza Italia" mozgalmát adaptálja honi talajra, az akkori szocialista nyilatkozatok ezzel komoly ellentmondásban vannak. Mint Kovács László még december 20-án egy tévényilatkozatban elismerte, az olaszországi baloldali „Olajfa" mozgalom hazai átültetését tartották szem előtt némi névváltoztatással, mert úgy vélték, az akácfa az a jellegzetesen magyar növény, amely szúrós ugyan, de megköti a homokot. A mozgalom indítását januárra tervezték, s a kormányfőjelölt azt várta, a szakszervezetek, a szakmai, kisebbségi, civil szerevezetek, helyi közösségek és a változásban érdekelt politikai pártok is csatlakozni fognak hozzá.

Az országba Amerikából Mária Terézia idején betelepített akác terjedéséról egyébként ezt írja a Wikipedia:

Az akác magyarországi elterjedése az utóbbi száz évben gyorsult fel. 1885-ben Magyarország mai területét vizsgálva 24 ezer hektáron nőtt akácfa, 1920-ban már 110 ezer hektáron. 1963-ban érte el a 154 ezer hektárt. Ezután elterjedése új lendületet kapott, 1992-re 268 ezer hektárra nőtt az akácerdők területe, 2014-re pedig csaknem újra megduplázódott, már 463 ezer hektárt borít akácerdő, ezzel a magyarországi faállomány 24 százaléka már akác. Magyarországon így már több akácos van, mint Európa összes többi országában együttvéve

Az akác 2014-ben a Fidesz szerint nemhogy nem egy büdös komcsi, hanem a "tiszteletlen" EU-val szembeni karakán magyar kiállás szimbóluma, bármit is jelentsen ez. A legjobban persze megint Fazekas "Repper" Sándor miniszter fogta meg a dolgok lényegét:

Nem osztjuk azt a véleményt, ami a balliberális oldalon megfogalmazódik, hogy Észak-Amerikából behurcolt özönnövény lenne az akác

Mivel az úgynevezett történelmi tények eddig azt mutatták, hogy az akác sajnos tényleg egy Észak-Amerikából behurcolt özönnövény, ideje, hogy a Veritas Intézet mint kormányzati háttérszerv tanulmányt közöljön a hun-akác vagy sumér-akác-rokonságról.

Advertisement