Facebookon csíptem ezt a képet amit Dési János osztott meg ezzel a történetettel:

Advertisement

Sajtóstúl a házba - Kitől tanulta meg Freddy Mercury a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalt?

A Queen a világ egyik legfelkapottabb akkori zenekara 1986 forró nyarán Budapesten koncertezett. Az esemény nem csak rock zene történeti jelentőségű volt, hanem azt is mutatta, hogy lassan a roskadozó vasfüggöny mögött is el kell fogadni a nyugati világot, annak értékeivel együtt.
Budapest valóban uralkodónak kijáró izgalommal fogadta a bandát, amely káprázatos koncertet adott a dugig telt Népstadionban. A koncert egyik csúcspontja minden bizonnyal az volt, amikor a zsenik közt a legzsenibb, Freddy Mercury egyszercsak ujjatlan trikójában a színpad elejére sétált és így szólt: This is a very special song, from me, to you.
Majd a tenyerébe nézett és a szöveget onnan olvasva elénekelte a „Tavaszi szél vizet áraszt” című magyar népdalt. A tömött stadion majd felrobbant az ünneplésről, aztán Freddy elvezényelte a közönségnek a következő versszakot, s Kodály ifjú népe igyekezett felvenni a versenyt a Quenn énekesével. Ennyien együtt, egyszerre magyar népdalt valószínűleg sosem énekeltek, sem addig, sem azóta. Az angolszász, kozmopolita rock és egy kis népdalocska együtt – tessék megnézni mondjuk a youtube-n,még mindig megborsódzik tőle az ember háta.
Igen ám. De hogyan tanulta meg Freddy ezt a számot? Ki tanította meg neki egy angol anyanyelvű számára meglehetősen egzotikus kiejtésű dalt? Állítólag akad olyan kép,amin látszik, hogy angol fonetikus leírás van a tenyerén – ki írhatta azt?
Nos, szerencsénkre mi tudjuk a választ erre a bő negyed százados rejtélyre.
A Quenn budapesti fellépése nem egyszerúen zenei esemény volt. A Magyar Rádió is ennek megfelelően foglalkozott az eseménnyel. A legkitűnőbb riportereit mozgósította, hogy számoljanak be a koncertről. A külpolitikus Aczél Endrét éppen úgy bevetették,mint a kiváló gazdasági szakértőt, Farkas Zoltánt.
A koncert előtti napra, július 26-ra pedig nagy fogadást szerveztek az akkori Intercontinental szállóba, ahová a hazai közélet legjelesebbjeit invitálták meg.
Mester Ákos, a reformista és megkerülhetetlen 168 óra című műsor felelős szerkesztője is a vendégek közt volt, ám ő nagylelkűen átadta a meghívóját Farkas Zoltánnak. Ha egyszer úgyis ő dolgozik ezen az ügyön.
Farkas Zoli puccba vágta magát és izgatottan elindult a fogadásra. Annyira izgatott volt, hogy tévedésből egy órával elnézte az időpontot. Mint később kiderült, szerencsére nem egy órával később ért oda, mert akkor ez a történet sem születhetett volna meg. De ezt akkor még nem sejtette. Csak azt, hogy valami gond lehet. Bolyongott elveszetten az Inter épületében, egyre inkább gyanakodva, hogy valami nem stimmel, ugyanis sehol sem találta a fényesnek hirdetett partit.
És ekkor, amikor már minden reményét elveszítette, az orra előtt felpattant egy ajtó és kilépett rajta Mercury. Odaügetett Zolihoz és azt a logikus kérdést tette fel, hogy tud-e magyarul.
Az igenlő választ hallva felettébb elégedetten bólogatott, talán még a szája szélét is megnyalta. De ez azért nem teljesen biztos ma már. De az igen,hogy előrántott egy cetlit,amelyen a „Tavaszi szél” szövege volt olvasható, már annak, aki tud magyarul olvasni, és arra kérte rádiós barátunkat, hogy tanítsa meg neki a dalt.
Zoli ma úgy emlékszik, hogy egy pillanatig úgy gondolta, enged a kapacitálásnak és el is lénekli a minden magyar gyermek által jól ismert nótát. De aztán győzött férfias szemérme. A világ egyik legjobb énekesét talán mégsem neki kellene egy még oly egyszerű dallamvilágból sem korrepetálnia.
Így hát a szövegre szorítkoztak. S felteszem Farkas Zoli a maga szokott alaposságával vette át Tavaszi szél vizet áraszt/virágom, virágom/minden madár pááárt váháálaszt/ virágom virágom sorokat.
Ahogy ma elnézem ezt a felvételt, mester és tanítványa egyaránt nagyot alkotott.

Forrónadrágos videó a próbáról: