Ilyen megdöbbentő reklámot nem olvastam soha életemben

A duguláselhárító teljesen beleőrült a duguláselhárításba, és reklámnovellát írt az atomtengeralattjárón szart pumpáló Jimmy közlegényról. Ha nem látod, nem fogod elhinni.

Csodálatos levelet kaptunk a Cink postládájába. Bár reklámról van szó, ami linkeket is tartalmaz, úgy döntöttem, hogy ezt a kis csodát akkor is csonkítatlan formában közlöm, mert ami tökéletes, az tökéletes. Már a felvezetés felcsigázott a végletekig, amin te sem fogsz csodálkozni:

Szeretném figyelmükbe ajánlani egy igazán vicces írásomat, mely nagy tömegeket nevettethet meg! Címe: "Hogyan legyünk MacGyver, avagy duguláselhárítás atomtengeralattjárón, harci helyzetben". Magát a cikket levelem alatt is megtalálják, illetve weblapomon:

Az igényesebb megjelenés érdekében mellékeltem egy kapcsolódó képet is.

Közzététel esetén kérem, hogy a cikkben szereplő két linket legyenek szívesek megtartani.

Közreműködésüket előre is köszönve:

Nyári Zoltán

És innentől tényleg elszabadult a szó legjobb értelmében vett őrület. Nem találok szavakat. Még szerencse, hogy Nyári Zoltán megtalálta őket. Jó mulatást:

Hogyan legyünk MacGyver, avagy duguláselhárítás atomtengeralattjárón, harci helyzetben

Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy nyakig szappanosan, szemébe csorgó samponnal vette észre, hogy a lefolyóból visszaf elé áramlik a víz.

Jobb esetben csak víz.

Rosszabb esetben nemcsak az.

Ilyenkor persze szitkozódunk, majd gyors fejszámolást végzünk, hogy a havi keretbe belefér-e szakembert hívni, vagy nekünk magunknak kell kitakarítani az eldugult lefolyót. A talpraesettebbek persze sosem esnek pánikba, hiszen ők a Hogyan legyünk MacGyver rajongói klub aranypálmás bajnokai.

Azt hiszem azonban, hogy a legextrémebb esetben sem fordult még elő, hogy eszünkbe jutott volna az, hogy vajon egy atomtengeralattjárón vagy repülőgépanyahajón ilyen esetben hova fordulhat az egyszeri közlegény, ha csupán egyszál kincstári pumpa áll rendelkezésére.

Játsszunk el egy kicsit a gondolattal, és helyezzük a szituációt egy fiktív, ám groteszk szimulációba – írja a dugulaselharitomester.hu.

Adott egy tengeralattjáró amit high-tech számítógépes interfész vezérel, tökös a legénység, jóképű a parancsnok. Jimmy közlegény, épp letette az éjszakás műszakot, és vérhálós szemmel, félkábán áll a fürdőben, tökig szappanosan, amikor elkezd felfelé bugyogni a cucc. Jimmy fiú a szemét törölgetve pumpát ragad, és gyömöszölni kezd – challenge accepted-, ami azért elég jól hallható zajokkal jár.

Bluggy és cupp.

A cucc makacs. Mintha önálló akarattal rendelkezne.

Jimmy elszánt, ám roppant zajos. Közben belefolyik a szemébe a sampon. Jimmy anyázik, és elküldi a sampongyártó minőségellenőrét az Északi-sarkra jegesmedvecsalinak. A hadsereg beszállítójával együtt.

A cucc – mint rendesen-, megállíthatatlannak tűnik, Jimmy egyre elszántabb, a sampon egyre jobban csíp, a pumpa közömbös. Morózusan cuppog tovább.

És mint azt a Vadászat a Vörös Októberre című film óta mind tudjuk, odalent minden sokkal jobban hallatszik.

Már majdnem sikerül legyűrni az áradatot, s bár nem jár ér te kitüntetés, Jimmyt majd szétveti a büszkeség, amikor egyszer csak megszólal a távrecsegő: ellenséges tengeralattjárót észlelt a szonár, további utasításig a szolgálaton kívüli állomány azonnal térjen vissza a szálláshelyére, ahol is kéretik csendben maradni.

Jimmy elkeseredetten bámul a lélegzetvételnyi szünetben újult erővel támadó szennyvízszörnyre, aki/ami időközben mintha szürke alapon sötétbarna pöttyös bundát növesztett volna. Rémisztően szörcsög, és mostanra teljesen bizonyossá vált, hogy igenis rendelkezik önálló tudattal.

Különben hogyan volna képes újra, és újra kifogni Jimmy emberfeletti erőfeszítésén?

A közlegénynek dilemmája fogan.

Ha tovább gyömöszöl, azzal az egész hajót veszélyezteti.

Az, hogy segítségért kiabáljon, ki van csukva.

Ha nem gyömöszöl, előfordulhat, hogy az áradat elönti a fedélközt, és a legénység fele fenéken csúszva, koponyaalap i törést kockáztatva sem lesz képes érdemben előrehaladni a menekülési útvonalon.

Jimmy hátán hideg sampon csordogál, lábszárát kétes állagú pöttyök tarkítják, szexepilje romokban, manája vészesen lecsökkent, és sehol a közelben egy valamirevaló varázsló, paladin, vagy legalább egy felettes, aki megmondaná, hogy ilyenkor mi a teendő. A közlegény szélsebesen kutat a hosszútávú memóriájában, de a Duguláselhárítás atomtengeralattjárón címet viselő kézikönyv Harci helyzetben, minimális felszereléssel című alfejezete csak nem bukkan fel benne.

Elgondolkodhatunk azon, hogy mi mit tennénk Jimmy helyében.

Ó, persze más helyébe mindig ügyesnek, okosnak, leleményesnek képzeljük magunkat, pedig, ha jobban belegondolunk, valójában, a saját, hétköznapi, fürdőszobai árvizeinkkel sem mindig tudunk mihez kezdeni.

Persze próbálkozunk mi is, keményen, és elszántan, mint Fiktív Jimmy. Bevetju k a gumipumpát, a hagyományos ecetes-forróvizes, vagy sósavas megoldást, esetleg kipróbáljuk a reklámblokkokból már jól ismert, ám ha szükség van rá, az istenért sem jut eszünkbe márkanevű lefolyótisztítókat. Végül azonban, amikor már magunk is megjártuk könyékig a lefolyót, és amikor már nagyon, de nagyon elegünk van abból, hogy minden átmeneti megoldásunk rendre elbukik a lerakodások elleni harcban, talán eszünkbe jut az, ami valós helyzetben egy igazi tengerésznek ezerszázalék, hogy eszébe jut; szakembert hívunk.

Valakit, akinek ez a munkája, valakit, aki ért is ahhoz, amit csinál. Egy profit, akinek gumipumpánál hathatósabb felszerelés áll a rendelkezésére egy makacs fürdőszobai, konyhai, vagy akár kültéri dugulás elhárítására.

Valakit, akinek talán a Duguláselhárítás atomtengeralattjárón című kézikönyv is ott figyel a polcán.

Valakit, akinek soha, semmilyen körülmények között nem jutna eszébe bébialigátort dobni a vécébe.