De a Kappanpöcs dűlőben az ifjabb Klottingernek van 10 üvege egy olyan syrah-ból, hogy hú meg ha... na az a valami. Jött egy olyan szuper komment MuhariG-től a tegnapi borkommentes posztomhoz, hogy muszáj neki nagyon kiemelt bejegyzéssé válnia ily módon is.

No! Előre bocsátom, hogy a művelt alkoholistát olvasom és szeretem. Meg amúgy a táfelspiccet is. Azt viszont látom, hogy a túlzottan szofisztikált megfogalmazás a borkritikáknál nem nevezhető éppen célravezetőnek. Inkább taszít, mint vonz. (A vaktesztek mellesleg inkább azt mutatják, hogy egy bort akár ugyanazon bírák kétszeri kóstolás után is homlokegyenest másként tudják értékelni.) Nem kéne egy ennyire szubjektív témában, ennyire konkrét kritikákat írni. Talán inkább amolyan támpontok alapján lehetne a jobb borok felé terelni az embereket. (ezt a célt semmiképp nem szolgálja ez a művieskedő szóhasználat, ami jellemez sok kritikát) Ebben amúgy sztem a művelt alkesz elég jó.

Advertisement

Kicsit úgy érzem, hogy nincs helyén a fenti cikkben az a sok negatív képzettársítás, ami a borászatot, a bortermelést, az egész borász szubkultúrát körüllengi. Leírnék itt néhány ilyen "előítéletet". Ezeket a kritikákat érdemes lenne azért kicsit komolyabban venni.

Szóval az tapasztalat és nem prekoncepció, hogy a drága borok honi fogyasztói közt túlsúlyban vannak az olyan sznob pöcsök, akik olyanokat mondanak, hogy "hát a Gere már rég nem hozza azt, mint tíz éve, de a kappanpöcs dűlőben az ifjabb Klottingernek van 10 üvege egy olyan syrah-ból, hogy hú meg ha...na az a valami" Persze ugyanez az ember meg nem tudná különböztetni az adott bort egy 1000 forintos cabernet-től. ez pl. egy létező probléma, és bizony sokakat (mondjuk a normális embereket) ez az újgazdag attitűd kissé zavar.

Az sem veszi ki magát jól, hogy egy 10 milliós országban kb. évente 2618 különböző borversenyt rendeznek, ahol a borlovagok lapogatják egymás hátát, aztán minden ihatónak nevezhető (vagy még az sem) bor kap legalább egy megye 2. bronzérmet, amit a palackra rakhat a gazda.

Advertisement

És hát akkor itt a következő őrület. Ez az egész borlovag-pálinkalovag-faszomlovag hülyeség. Ahol középkorú emberkék maskarába öltözve bohóckodnak, hogy mekkora szakértők kérem szépen, meg hogy ők is kiosszanak vagy 10 díjat, meg a falunapon felvonuljanak...ja meg, hogy bebaszcsizzanak a komákkal. Persze kizárólag a bor népszerűsítése okán.

És, hát valljuk be, az sem éppen hízelgő, amikor valaki Ralph Lauren ingben arról értekezik, hogy a borokon alig lehet fogni valamicskét és még úgy is csak tengődnek, hogy 6000 forintért adnak egy palackot. Kevesen értik azt meg, hogy amikor van 500 forintért is bor, akkor mennyivel lehet jobb egy 20x annyiba kerülő. (ezért mondjuk nagyon nagyon jó a vitaindító cikk) Ezeket csak azért írom le, mert itt fentebb olyan kommentek is lettek citálva, amelyek alapvetően azért nem a földhülyeségből íródtak, csak a tapasztalatok alapján.

No, mindegy, nem én fogom itt megfejteni az életet, csak így írogatok. :) Kicsit próbálni kellene közelebb hozni a mindennapi emberekhez a jó borokat, nem pedig úgy beállítani ezt az egészet, mintha valami úri muri lenne a jó bor fogyasztása. Ehhez pedig sokkal több empátia kell a "nép egyszerű fiaival" szemben. Sokakat frusztrál, hogy mondjuk 10 000 forintot cipőre nem költhetnek, nem hogy egy üveg borra. Ebből azért fakad némi (kicsit talán jogos) feszültség. Ezt meg kell érteni és nem lesajnálni kell a kapálódzó tömegeket. Először törjünk ki a Tesco alsó polcainak területéről (úgy össztársadalmilag) aztán jöhetnek a szofisztikáltabb feladatok.