Így sodorja szét a Déli-óceán a maláj utasszállító darabjait

Ha az Ausztráliától délnyugatra hányódó 22×13 méteres izé tényleg a 17 napja eltűnt MH370-es járat darabja, akkor a legrosszabb helyre esett. Nem tűt kell keresni a szénakazalban, hanem tűt egy örvénylő, szinte megközelíthetetlen, Oroszországnál nagyobb szénakazalban.

Erik van Sebille ausztrál oceanográfus tavaly decemberben járt kutatóexpedíción a Déli-óceánban, Új-Zélandtól délre, ahol műholdas követővel felszerelt bólyákat dobált a jeges vízbe. A bólyákat párosával dobta, az áramlatok sebességét és viselkedését tanulmányozza a bólyapárok szétsodródásának mérésével.

Sodródtak, mint az állat. A Déli-óceán az egyetlen hely a Földön, ahol a víz körbe-körbe áramolhat a bolygón, anélkül, hogy szárazföldbe ütközhne. A déli féltekén eleve nincs túl sok szárazföld, a Dél-Amerikát az Antarktisztól elválasztó Drake-átjáró szélességén pedig konkrétan semennyi sincs. A folyamatosan keleti irányba áramló víz nagyon gyors – 7 km/h-val is tud menni, ez jóval gyorsabb, mint mondjuk Budapestnél a Duna –, és nagyon instabil. Óriási örvények alakulnak ki benne.

Ez látszik az animáción, ami az áramlatok sebességét mutatja a Déli-óceán egy bélyegnyi, de még így is hatalmas területén, annyi idő alatt – 17 nap –, amennyi ideje a gép eltűnt. Csak hogy el tudjuk képzelni a méreteket, a fehér maszat a bal szélen a jelenlegi keresési területtől délnyugatra fekvő Kerguelen szigete, ami akkora, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

Van Sebille bólyapárjai napokon belül több kilométerre sodródtak egymástól, három hónappal később a mért távolság helyenként több ezer kilométer.

Ha minden igaz, ebbe zuhant az eltűnt Boeing. Március 8-án veszett nyoma, darabjai azóta ki tudja, hol vannak.