Nem is tudok mit írni most, elszorul a torkom.

Torghelle Sanyit annyira csodálatos közelről figyelni, ahogy csipkedi, csikizi és végig piszkálja a védőjét, hogy az 3-4 mecccsjegyet is megérne alkalmanként. Ő nagy arénákban talán kevésbé is érvényesül, mint a családias MTK-pályán, ahol mindent látni. (A szónak abban az értelmében családias, amennyire egy 90 százalékban férfiakból álló család családias lehet. Vagyis nagyon.)

Abban az egy idényben, amikor az MTK-ban játszott, a szokásosnál is boldogabb voltam. Sanyinak akkora volt a szexelpilje, hogy az ő kedvéért Razzia, az Index korai korszakának csodálatos, de eléggé mizantróp szerzője is rendszeresen kijárt velünk, de csak és kizárólag Sándorrral foglalkozott. Razzia később eltűnt az életünkből. Most talán még ő is visszatér, ha a Hír igaznak bizonyul.

A tippért köszönet Gábornak.