Ma több fontos fejlemény is történt a korrupció miatt Amerikából kiutasított magyar kormányzati figurák ügyében, folyik a sunyítás és a taktikázás.

A legtöbbet Lázár János miniszter árulta el a Parlamentben, a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Három dolgot ismételgetett végig:

  1. mi Amerika barátai vagyunk
  2. fingunk sincs, kiket érint az ügy
  3. ha segítene Amerika, feltárhatnánk az ügyet, de nem segít

A miniszter ezen kívül arra is célozgatott, mekkora képtelenség megtudniuk, hogy a 100 ezer kormányzati alkalmazottból kiket érint a tiltás.

Advertisement

Ez a porhintés különösen nyilvánvaló, hiszen az egész ügy messze legdurvább eleme az az egyelőre az érintett által sem cáfolt pletyka, hogy Vida Ildikó NAV-elnök is a listán van. És Lázár úgy tett, mintha nem pontosan egy darab telefonhívásba került volna legalább annyit megtudnia, igaz-e a hírnek ez a része.

Időhúzásra játszó szereplése után az biztosnak látszik, hogy:

  • a kormány valamilyen fokon megijedt a kemény amerikai lépésektől (hiszen nem támadnak vissza agresszívan, mint gyakran szoktak, Lázár pedig tényleg vagy harmincszor pendítette meg az "Amerika a barátunk" tematikát)
  • nyilvánvalóan sokkal többet tudnak az érintettek listájáról, mint amit elárulnak; feltehetőleg az egészet ismerik, de ha nem is, annyit garantáltan, hogy érintett-e a NAV-elnök
  • az eredeti korrupciós ügy igen kínos lehet a kormányra nézve, ha nem így lenne, már léptek volna valamit, nem töketlenkednének
  • a kormányzati kommunikáció arra utal, hogy szépen el akarják altatni az ügyet, az amerikai félre tolva a felelősséget, amiért nem ők nyomoznak a magyarok helyett

André Goodfriend amerikai ügyvivő sajtóbeszégetésén viszont az derült ki, hogy:

  • Amerika nagyon nem akarja, hogy a magyar kormánynak sikerüljön elaltania az ügyet
  • ez tényleg igen komoly tesztje a magyar lojalitásnak, ebből a szempontból az egész tényleg összefügghet az Orbán-kormány heves Putyin-barátságával
  • Szijjártó külügyminiszert jól meg fogják fingatni Washingtonban

Az Index és az Átlátszó mai cikkei alapján talán tényleg az amerikai étoljagyártól kért korrupciós pénz volt a kirobbantó ok, bár ez egyelőre persze bizonytalan elmélet.

Az ügy megmagyarázhatatlan balfácánja a Századvég Alapítvány. Ha nem robbantják ki az egész botrányt a saját lapjukban, a Napi Gazdaságban íratott, dezinformációgyanús cikkel, a kutya nem gondolná, hogy ők kapták volna a korrupciós pénzt. Így viszont sikerült ezt a hamis látszatot kelteniük saját maguk ellen, pedig soha senki nem publikált semmilyen erre vonatkozó bizonyítékot. Ekkora PR-öntökönszúrást ritkán látni.

Mi lesz most?

Ezt a hóhér tudja. Az biztosnak néz ki, hogy a kormánynak kell valami B-terv, mert az első napok időhúzós-altatós taktikája az amerikaiak elszántsága miatt nem fog bejönni. Vagyis a hazai sajtóban működhet a kifárasztás, de ez azért nagyobb üggyé fújódott annál, hogy ennyivel le lehessen tudni. Ha a Századvég tényleg érintett lenne, papírforma szerint biztosan soha nem lesz rendes nyomozás. Ez egyben lehetőség is, hogy a kormány leoltsa a huhogókat, és pártatlan nyomozás végén az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnösöket, ha vannak.

Advertisement

Valamit lépniük kell. Ez az ügy a hazai médiában a legfanatikusabb híveiknek talán eladható újabb Magyarország elleni támadásként, erősítve az ostromlottvár-tudatot. De az a baj, hogy a Fidesz-kormányt nem a mindennel megetethető rajongói, hanem az EU és a világgazdaság szereplőinek tőkeelhelyzései tartják hatalmon. A világ szemében pedig ez rettentően kínos eset.

Ez a botrány emiatt igazi, Medgyessy Péter-i értelemben vett útelágaözkodás: a Fidesznek el kell döntenie, hogy alapvetően a szabad, liberális világgal tart-e (ebben az esetben terelés helyett érdemi vizsgálatot indít, amit záros időn belül be is fejez), vagy gyorsan még mélyebbre fúrja magát Vlagyimir Putyin segg alakú pénztárcájában.

A jó hír az, hogy egyelőre abszolúte van választási lehetőség!

Fotó: Kovács Attila/MTI