Szinte látom magam előtt: szegény indexesek a Flóriánon még visszanéznek a mentőladikból, ahogy mögöttük hangos robajjal összeomlik az irodaház. Sajnos máshogy nem tudom értelmezni Budapest legnevetségesebb civil szervezetének sajtóközleményét.

Mióta Tarlós István meghátrált mobilgátügyben, ismét hallatja hangját a Római partért Egyesület, mely hevesen lobbizik azért, hogy hárommilliárd forint közpénzből pusztítsuk el Buda utolsó természetközeli Duna-partját, hogy néhány szabálytalanul épült ingatlan tulajdonosának kedvébe járjunk.

Érdekesen alakul a kommunikációjuk az elmúlt hetekben (melyet egyébként hazai civil szervezetek közt különösnek mondható módon profi ügynökség visz). Amióta többen is kerek perec leírták, hogy a mobilgát nem tízezreket véd, hanem csak negyven leglális lakóingatlant, melyek zömmel a két világháború közt épültek, kissé visszavettek a hevességből.

Tegnapi sajtóközleményükben már nem voltak ijesztő számok, csak olyanok, hogy:

"minden római-parti lakos és dolgozó szemében ott izzik az elszántság, mert hisznek a part jövőjében, amelynek egyetlen esélye egy gát"

Mint egy filmhiradó az ötvenes évekből. Ehhez képest ma kicsit bekeményítettek és azt mondják:

"A Római-partnak így nincs jövője. Amennyiben a parton nem épül meg a terület védelmét szolgáló mobilgát, romok maradnak az épületek helyén a III. kerület szívében."

Én nem tudom, hol van pontosan a III. kerület szíve, de jó lesz vigyázni midnenkinek a környéken! (Főleg, ha tényleg megépül a gát, az ugyanis valóban katasztrófahelyzetet teremthet)

[Fotó: amerika - indafotó.hu]