Volt az az apró kis posztom múlt héten a 80-as évekről, aztán egykettőre kiderült, hogy a dobozgyűjtőké egy ma is élő és virágzó szubkultúra, amiről egyszerűen nem tudtam semmit. Rorbacher István kb. 2500 darabnál tart, és azt mondja, hogy ez még smafu.

A ráadásul szomszédomak mondható kollektor – ő is az Aquincumnál lakik, bár a környéken még soha nem találkoztunk – jól ismert alakja a jégkorong-szurkolók társadalmának, a mozgalomban Skyblue néven ismerik, okos és józan kommenteket ereszt meg a megfelelő fórumokon. A válogatott elérhető meccsein mindig ott van, de EBEL- és Mol Liga-találkozókon is látni őt – egyformán drukkere a Fehérvárnak és az UTE-nak –, tkp. én is ismerem, de a dobozos életéről semmit sem tudtam. Maga meséli:

1991 nyara óta gyűjtöm az üdítős- és sörösdobozokat. Hatéves voltam, Sopronban nyaraltunk, amikor ezt elhatároztam. Az ihletet a szomszédunkban lakó keresztanyám öccse adta, akinek volt otthon vagy két-háromszáz darab piramisba felrakva. Azóta azokat is megörököltem, bár a többségét ki kellett dobnom, mert már elég értékelhetetlen állapotban voltak. Jelenleg kb. 2500 különböző darabom lehet, utoljára 2008 őszén számoltam meg, akkor majdnem 2000 db-nál jártam. Egy időben cserélgettem is őket, találkoztam pl. olyan gyűjtővel, aki 250 0000 HUF-ért vásárolt fel egy 10 000 db-os gyűjteményt.

Tinédzser koromban rendszeresen végigkukáztam az adott környéket, ahol éppen külföldön nyaraltunk. Egy alapelvem van: pénzt sose adtam, adok üres dobozért, mert hogy vannak olyanok is, akik kamionnyi ritkábbnál ritkább dobozt hoznak be külföldről, aztán igyekeznek őket eladni a gyűjtőknek. Ja és persze sosem zeretnék megválni tőlük, ez feltétel lesz majd az asszonynak is, ha egyszer lesz!

István–Skyblue a saját szobájában őrzi a kollekciót, a szekrény tetején, illetve mellett, azt írta, szerencsére elég nagy, 3,5 méteres a belmagasság, tíz raklap is simán elfér egymáson. A dobozok tartalmának nagy részét nem ő fogyasztotta el, maximum az ötödük ürült ki általa. Az aquincumi gyűjtő szerény ember, úgy sejti, a legnagyobb magyarországi kollekció akár több 10 000 darabos is lehet.

Advertisement

Na és itt még nincs is vége Rorbacher István szubkulturális érdeklődésének. Három a magyar igazság alapon – a jégkorongon és a dobozgyűjtésen túl – húsz éve megszállott szurkolója a Budapest II. osztályú ASR Gázgyárnak, a volt Gázművek MTE-nek, ő a csapat honlapszerkesztője is. A magyar profi futball ehhez képest egyáltalán nem érdekli.

[hála és köszönet Elkényeztetett Cink-olvasó/kommentelő/jégkorongszurkolónak]