"A zsidó identitást és a holokausztot az LMBT(Q)-szubkultúrával összemosó Csáki nem más, mint Alföldi gyatrán érvelő, csahos hordószónoka." Ezt nem a Barikád írja, hanem a Népszabadság, tódulnak az olvasók.

A megjelenése napján, 21-én lemaradtam a Népszabadság kritikájáról, amit Csáki Judit színikritkus Alföldi Róbert-könyvéről írtak. Most már ha akarnék, se tudnék menekülni előle, annyian kezdték megosztani és küldözgetni, bal- és jobboldaliak egyaránt. Elég egy, a sztereotipiákkal dacoló markáns vélemény, és a közönség megbolydul. Szinte mindenki a fenti idézettel kezdi, ami azért kiugróan kemény a cikken belül. De a szerző már előtte is keményen osztja Csákit és a könyvét, amit úgy jellemez, hogy "A hites könyvvizsgálói alaposságra törekvő, csekély fantáziájú szakdolgozatot a színészbüfé-hangulattal elegyítő hibrid".

A szerző, Horeczky Krisztina főleg gyalázkodásban erős:

A kutyájával élő, magános, munkaalkoholista meleg melodramatikus tablója és a bárgyú Meztelenül című fejezet súlyos fiaskó. Alföldi kommentárjai neutrálisak, suták, érzelgősek.

vagy

A szerző óriási baklövése, hogy a leverő fogalmi tájékozatlanságról árulkodó, szókészletében is parlagi Más-színház című fejezet lapos, banális PC-lózungok lomtára lett.

amikor árnyalni akar, sokkal pepecselőbbé válik. De összességében egy kritikával sikerült elérnie, hogy ha nem is beszél róla mindenki, de jó sokan olvassák.