Ez itt Jádenyúl, a kínai holdautó, decemberben kilövikS

Alig tíz éve lőtték fel az első kínai űrhajóst, most meg már autót röpít a Holdra a kínai űrprogram. Érdekes, hogy hol tart ma az űrkutatás. Két irány is eljutott oda, hogy elég jól és gyorsan lemásolta az ötvenes-hatvanas évek hidegháborús ihletésű űrprogramjait.

Az egyik a kínai állami űrprogram, ami 2003-ban, a Jang Li-vejt szállító Sencsou–5 kilövésével pörgött fel, azóta öt másik emberes küldetésen is túl vannak. Most itt van ez a 135 kilós, aranyszínű műnyúl, ami decemberben megy a Holdra kőzetmintákért, 2020-ra pedig önálló, állandó űrállomást is terveznek – pont arra az évre, amikor a kínaiak kizárásával épült Nemzetközi Űrállomás az óceánban csobbanva fogja végezni, szerencsésen esve létrehozva a világ messze legdrágább korallzátonyát.

Ez itt Jádenyúl, a kínai holdautó, decemberben kilövik

A másik az amerikai magáncégek űrprogramja. A technológiai ipar olyan kiválóságai, mint Elon Musk, Jeff Bezos és John Carmack nyergeltek át az utóbbi évtizedben űrrakéták építésére, a folyamat mostanra ott tart, hogy Musk cége, a Spacex, el tudja látni a Nemzetközi Űrállomást felszereléssel, magáncég lévén nyilván az állami program költségeinek töredékéért. Az amerikai állam jelenleg nem tud saját erőből embert juttatni az űrbe, erre a kínaiakon kívül csak az oroszok képesek, a Kazahsztántól bérelt bajkonuri űrközpontból.

Az igazán érdekes az, hogy mi lesz azután, ha Kína és az amerikai technológiai ipar is eljut oda, ahol mondjuk a NASA tartott technológiai és kulturális relevanciájának csúcsán, a hetvenes évek elején, az Apollo-programmal, amikor a Jádenyúlnál jóval nagyobb autókkal csapatták a Holdon, Alan Shepard meg golfozott. Mert tudományosan ezek teljesen értelmetlen programok voltak: rituális, szimbolikus, politikai és katonai szemmel lehet értelmezni őket. A kínai állam még csak-csak reprodukálhatja, mert ők is nagyon szeretik a szimbolikus beruházásokat, de egy amerikai magánvállalkozás biztos nem fog ilyen hülyeségre költeni.

Ez itt Jádenyúl, a kínai holdautó, decemberben kilövikS

És hogy mi lesz akkor helyettük? A fene tudja. Lehet, hogy Jádenyúl tényleg nem békével megy, hanem hélium- és vízbányákat készít majd elő egy leendő, az amerikainál sokkal ambíciózusabb kínai holdprogramhoz. Lehet, hogy húsz év múlva a Spacex pénzes majmokat visz golfozni a Holdra. Az biztos, hogy elég érdekes pillanatban élünk – és az érdekes dolgok nem a végtelen mennyiségű amerikai és európai adóforintból röptetett Nemzetközi Űrállomáson történnek.

Fotók: ChinaFotoPress/Getty Images