Botos Katalin szextanácsai egy fantasztikus interjúból. Íme az asszony, aki elvenné a nyugdíjadat, ha nincs elég gyereked, de a túl sok szex helyett a fizikai leterhelést ajánlja a férjeknek.

Az Antall-kormány egykori minisztere és férje állnak azok mögött a tervek mögött, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával brutális nyugdíjmegvonással büntessék azt, akinek kettőnél kevesebb gyereke születik. Socialdance mikroblogger fantasztikus interjút talált a Nemzet Inszeminátornőjével az Európai Családtudományi Szemle című lapban. Ebből szedtem ki a legjobb részeket.

A következő kérdés-válasz egészen zavarbaejtő, ugyanis én egyáltalán nem akartam tudni arról, hogy ki hányszor szeretne dugni Botoséknál, és hogy a hoppon maradt félnek milyen lehetőségei vannak az élvezkedésre.

Hogyan viszonyul ahhoz a nézethez, miszerint a nemi életet csak a házasságban kellene javasolni? Más szóval mi a véleménye a házasság előtti tisztaságra való nevelésről?

Én csak azt tudom mondani, hogy személy szerint egyáltalán nem vált káromra, hogy követtem az elvet, mi szerint ne kezdjünk bele a dologba házasság előtt. Tapasztaltam ugyanakkor, számos példát látva, hogy milyen komoly feszültség forrása, ha nem azonos a két fél igénye a testi kapcsolat terén. Úgy vélem azonban, hogy itt nincsenek megoldhatatlan problémák, ha megvan az egymás iránti tisztelet, szeretet. Biztos, hogy az erőteljes fizikai és szellemi leterhelés könnyebbé teszi a témáról a figyelem elterelését.

A dugás helyett csákányozó férj vagy feleség képénél egy viccesebb van: amikor egy idős szaporodáspárti politikus ifjúsági álnyelven beszél:

Ha a fiatalság csak teng-leng, nincs előtte cél, amiért megfeszítetten küzdjön, akkor – bocsánat e feltételezésért –, de hajlamosabb „témázni a témát". A szexuális kapcsolat körül forgatni elméjét.

Na de ki a hibás azért, hogy kevés a gyerek és válságban a régi családmodell? Hát a rettenetes, borzalmas SZEX!!!

Ön szerint mi az oka (melyek az alapvető okai) a család körüli válság fenti tüneteinek?

Az elmúlt fél évszázadban a társadalom hatalmas változáson ment keresztül. A születésszabályozás lehetőségének hétköznapivá válása, a fogamzásgátlás lehetősége, a jogi feltételek megteremtődése a nem kívánt terhesség megszakítására, a női emancipáció – megítélésem szerint – nem feltétlenül kívánatos tartalmú megvalósulása, a szexuális szabadosság társadalmi elfogadottsága, médián keresztül ömlesztett terjesztése, az individualista, neoliberális filozófia elterjedése, a vallásideológiák háttérbe szorulása: ez mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a szexuális szabadság szexuális szabadossággá váljék.

Irtó vicces, ha valami idegenkedik a szextól, ezért ezt kivetítve azt képzeli, hogy senki sem a szex kedvéért kúr valójában:

Mivel nincsenek sem erkölcsi, sem materiális kockázatai a házasságon kívüli nemi életnek, mindenekelőtt a nők számára, – és itt most nem az esetleges betegségek kockázatára gondolok–, a nők könnyebben belemennek a szexuális kapcsolatokba. Annál is inkább, mert így szeretnék magukhoz kötni férfi partnerüket. A nők egy jelentős részénél ez a szempont játszik elsődlegesen szerepet, nem maga a szexuális késztetés.

Nem akarom feleslegesen izgatni a magyar szolgáltató szektor szereplőit, de nem csodálkoznék, ha idén törvényileg tiltaná be a kormány a szolgáltatásokat:

A házasságra ösztönzött az is, hogy számos egyéb szükséglet kielégítésére – étel, ital, a ruházat tisztán tartása, varrása, stb. – a családi munkamegosztás adott megoldást. Most ezt a szolgáltató szektorok megteszik.

És azt sejtetted, hogy van rosszabb a kurválkodó nőnél és a szbados férfinál? Hogy ki? Kapaszkodj meg: az anya! Igen, a fiát annak gyerkkora óta után is szerető majomanya Botos Katalin és a tízmilliós magyarság ellensége:

Ráadásul sok férfit – igen helytelenül – anyai gondoskodás kényeztet, még idősebb korában is. Nem csoda, hiszen a kevés gyermek – valódi kincs, s az anyák manapság egy-két szem fiúkat még felnőttként is szívesen szolgálják. Életet ad éveiknek ez a funkció. Amit – normál esetben – remekül betöltene az unokákkal való foglalkozás. De unokák nincsenek.

Az a vicces, hogy még Botos Katalin látja, miért van manapság kevesebb házasság, ám az igazi ok mégsem érdekli:

Hangsúlyozom korábban sem feltétlenül idealista, vagy vallási buzgóságból házasodtak az emberek. A társadalom morálja megkövetelte, mert a társadalmi lét szervezése, annak anyagi alapja is megkövetelte a családi kereteket. Csak a gyerekek jelentettek (esetleg) biztosítékot az öregkori szegénység elkerülésére, a gyerekek gondoskodtak idős szüleikről. A gyermekekre szükség volt az önellátó kis gazdaságokban, mint munkaerőre is. Egyszóval: család volt, mert elengedhetetlen társadalmi szükséglet volt rá.

Hát ennyi volt, annyira fölizgattam magam, hogy megyek végezni egy kis nehéz fizikai munkát!