A Lokál jó vastag, 24 oldalas, nedvszívó papírra van nyomtatva. Az oldalméret is ideális, egy marokmozdulat összegyűrni. De van egy kis bökkenő. Lapkritika!

Végre hozzánk is megérkezett Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó olyan régen várt médiabirodalmának első nyilvánosan is ismerthető terméke, a Lokál című ingyenes postaládalap II. kerületi mutációja.

Advertisement

Az ingyenes lapok régi rajongójaként természetesen alig vártam a pillanatot, és arra is kiváncsi voltam, azonnal tettenérhető lesz az ország egyik legnagyobb kommunikációs zsenijének zsenije, már az első lapszámokban. Hiszen van az a feltételezés, hogy Habony nem véletlenül került abba a pozícióba, amibe került.

Ez bőven lehetséges, de nem ebből a június 11-ei Lokálból fog kiderülni.

Ha egy mondatba kellene sűrítenem az élményeimet, azt mondanám, hogy

Sír a Hekki, markába röhög a Budapesti Piac, a Helyi Téma hullája meg eltakarja az arcát.

De bővebben is elmesélem.

A Lokált kinyitva a legelső dolog, ami szemet szúrt, az volt, hogy alig van hirdetés a lapban. Miközben arról volt szó - na jó, a Fidesz- és Habony-rühellő sajtóban - hogy a Lokál és a most létrejövő kormányközeli sajtótermékek az állami szervek, cégek és a Fidesztől rettegő vállakozások hirdetéseiből fognak élni.

Ehhez képest a valóság a következő:

A 3. oldalon egy féloldalas kormányhirdetés, bevándorlóellene plakát formájában.

A 13. oldalon egy hallókészülékreklám

A 23. oldalon negyed oldal apróhirdetés + egy lézeres vérnyomáscsökkentő készülék reklámja

Ennyi, vagyis 2015-ös magyar nyelven ennyike.

Ebbl minimum négyfajta következtetést vonhatunk le:

  1. Habony sajtóbirodalmát mégsem az állami szektor fogja eltartani.
  2. Az ellenzéki médiában mítikus főgonosszá stílizált ex-koronaőr annyira azért nem befolyásos, hogy pár hónap alatt állami hirdetéseket csoportosítson át magához.
  3. Nem hagyományos hirdetésekből, hanem PR- és szponzorált cikkekből élnek.
  4. Habony lapját az állami hirdetések fogják eltartani, de Magyarországon még egy normális haveri közpénzlenyúlást sem tudnak időre megszervezni.

A lap tartalmilag a tonnánként három dollárcentért árult, hetek-hónapok óta lejárt szavatosságú bálás bulvárhírek lerakata, egyelőre bármiféle politikai tartalom, de akárcsak politizálónak minősíthető kiszólások vagy kacsintások nélkül.

Advertisement

A baj nem is az vele, hogy a tartalom értékelhetetlen, hanem hogy nincs neki egyelőre semmilyen karaktere.

A címoldal tetején Gombos Edina az induló anyag, azzal a lebilicselő információval, hogy a legújabb gyereke hasonlít a férjére. Gombos “Ha Elejtett Fényképezőgépet Látok, Az Előtt Is Pózolok, Hátha” Edina becserkészése nem nevezhető trófeának, főleg, hogy a cikkhez lapozva kiderül, egy pár napos Facebook-posztjából írták a cikket.

A legnagyobb képes anyag szegény Czeizel Endrének jutott. Nekem nincsenek morális fenntartásaim a bulvársajtóval szemben, annál kevésbé, mert Czeizel esetében világos, hogy azért ugrott pár hónapja a bulvár karjaiba, hogy ezzel reklámozza a piacra dobott vitaminját, ami viszont arra van, hogy a felesége és a két egész kis gyereke az ő halála után is anyagi biztonságban élhessenek. Vagyis amikor egy újságíró, akinek tényleg semmi de semmi nem jut az eszébe, manapság reflexből Czeizelt tárcsázza valami jó kis haldoklós idézetért, akkor az nem keselyűsködés, hanem közvetetten jót tesz két gyerekkel. De attól még nagyon kellemetlen érzés ilyeneket olvasni.

Van még a címlapon Damu Roland, kilométeróra-visszapörgetéses cikk és szülök, akiknek meghalt a lánya, és a neten keresnek családi szeretetre vágyó fiatal nőt.

Belül vegyes a kép olyan szempontból, hogy néhány anyagon legalább érződik, hogy újságíró írta, a többség viszont újafeldogozott áru.

Advertisement

A kedvenceim az olyan cikkek, mint a Dukai Regina imádja az ékszereket. Ezen látszik, hogy egy máshol megjelent, PR-ízű cikk megcsonkítása és kiherélése útján keletkezett, ész felhasználása nélkül. Az eredmény egy olyan reklámcikk, amiből kiszedték a termék nevét, így végképp nincs semmi értelme.

Ahogy a 10. oldal táján kikopnak a C-listás kertévések is, jönnek az igazi értelmetlen töltelékanyagok. Ismerkedj meg a kullancsokkal, a valaha egyszerre összetaposott legtöbb tejesdoboz, karneváli programajánló, ilyemik.

Advertisement

Aztán jön 2 oldal II. kerületi anyag, közte meglepetésre egy, amit végül is el lehet olvasni és információt is tartalmaz. Kiderül belőle, hogy a Hidegkút BLASZ 3-as amatőr focicsapatának az önkormányzat és az MLSZ 400 millióból épített pályát, a gólkirály meg Bedő Doma.

Innentől jön a banános-csülkös tojássaláta: Tom Hanks, diákmunka, növényevés, arany okostelefon, drága autó, hormonzavaros gyerek, ráncellenes jóga, karakter, tartalom nélkül, mosógépben mosva, de legalább olcsón.

Aztán rejtvény, igen bizarr tévéműsor - a Duna, a TV2, az RTL és a Sport 1 programja van benne és kész, a hátoldalon sportrovat, és vége.

Szintézis:

ez a korai Lokál nem árul el semmit sem Habony zsenijéről, sem arról, milyen propagandafegyver lesz a lap, ha helyzet lesz. A szórakoztató értéke nulla, mert mégcsak nem is súlyoskodnak. A Helyi Téma bezzeg sosem bírta ki, hogy ne legyenek benne humorosan átlátszó módon elhelyezett kormánypropaganda-palenek. Itt még ez sincs, úgyhogy marad az ablakpucolás. De vigyázz! A festék nem tapad eléggé a papírhoz, hajlamos az elkenődésre, így ablatisztításkor csak az első körben érdemes használni, utána jöhet valami kevesebb színes képet tartalmazó nyomdatermék.