Nem a dobozfejű fémfickót, hanem a vidéken élő szegény magyarok mezőgazdasági kényszermunkáját. Pintér Sándor terjesztette be a javaslatot, ami nem tréfa, hanem egy többezer éves hagyomány felélesztése.

Tegnap még nem mindenki előtt volt világos, hogy pontosan mi az értelme annak a Pintér által benyújtott módosító javaslatnak, miszerint három hónapra kizárnák a közmunkából azokat, akik közös megegyezéssel vagy felmondással hagyják ott előző munkahelyüket.

Advertisement

Most viszont már világos. Gyakorlatilag visszaállítják a középkorban divatos robot intézményét. A Pintér által javasolt konstrukció lényege ugyanis az, hogy aki közmunkás, és kirendelik mezőgazdasági idénymunkára egy magánvállakozóhoz, az köteles legyen robotolni, mert ha megtagadja, három hónapra kizárják a közmunkából is.

A törvény szerint ha a helyi földesúrnak - mezőgazdasági vállalkozónak - napszámoskezekre van szüksége földjén, a munkaerőigényét bejelenti a polgármesternek, aki település jobbágyai - közmunkásai - közül kiválasztja a munkára alkalmasakat, akik indulhatnak is a földesúr földjére dolgozni. Ezt hívják “egyszerűsített foglalkoztatás”-nak. A földesúrnak csak napi 500 forint közterhet kell fizetnie fejenként. Pintér javaslata azt célozza, hogy a közmunkásnak lehetősége sem legyen nemet mondani, hacsak nem akarja 3 hónapra elveszteni a minimális pénzét.

A javaslatnak szerintem akkor lenne igazán jól érzékelhető pozitív hatása, ha párhuzamosan, egy másik módosítással megtiltanák azt, hogy a közmunkások lakhelyet váltsanak, hacsak nem akarják elveszíteni a közmunkát.

(via vs.hu)