Karácsonyra már nem vehetünk élő halat, csak elkábítottat. Normális lépésnek tűnik, csak éppen ebben a formában nincs sok értelme, mert eladásig továbbra is lehet élő halat tárolni a rettenetes kínzómedencékben.

17-én lép hatályba a a Földművelésügyi Minisztérium rendelete, ami szerint

értékesítésig a halak tárolhatók tartályban, eladni csak olyan kábítást követően szabad, amellyel biztosítható, hogy a hal az eszméletét nem nyeri vissza.

Na, hiába a nyilvánvaló jó szándék, ez ebben a formában totál értelmetlen. Magyarország szégyene, hogy teljesen normális kereskedelmi rutinnak számít a nagyáruházak és piaci halboltok szűk medencéiben napokig kínózi borzasztó sebektől szenvedő gerinces állatokat. Amellett, hogy ez nyilvánvcalóan ellenkezik a gerinces állatok kínzását tiltó törvény szellemével és szándékával, ez minden törvénytől függetlenül szívszorítóan kinéző, barbár állatkínzás.

Advertisement

Aminek az égvilágon nincsen semmi oka a kereskedők kényelemszeretetén és spórolásán kívül. Köztudott, hogy a magyarok Európa legkevesebb halat fogyasztó népei közé tartoznak. Ehhez képest az élő hal árusításának jelensége nálunk tízszer több halat evő országokban sem létezik, ahol pedig sokkal nagyobb a piaci forgalom. Friss halat természetesen csak megölve, jégen szabad árulni minden civilizált helyen. A medencés kínzás egyetlen értelme, hogy úgy sokkal kisebb helyen elfér az áru, mert ha fejbecsapták volna szerencsétleneket, akkor ki kéne őket rakosgatni valami zúzott jéggel borított pultra. Na de ez milyen szempont a kínzás fenntartása mellett? Hajnalban minden halat fejbe kéne vágni, összenyálkázni a kezüket, és nem lehetne a teljes karácsonyi halkészletet egyetlen fuvarral leszállítani. Ezért gyötrik nyomorult halak százezreit.

Attól, hogy mostantól nem vihetünk haza csapkodva agonizáló halat a nejlonszatyorban, a probléma nem lett megoldva.