Deutsch Tamás EP-képviselő a meghurcolt NAV-ost egy bolond, mániákus levélíróhoz hasonlítja, szerinte a gigantikus áfacsalásokat leleplezni próbáló Horváth egy közéleti paranoiás.

Ezt a tirádát Facebookra írta ki, és mint a korábbi hasonló posztjai, ehhez sem tudok sokat hozzáfűzni:

Ez a Horváth nem-NAV-revizor András egy szegény, szerencsétlen futóbolond.
Aki volt már életében akár csak egyetlen napot társasházi közös képviselő, bármilyen ügyfélszolgálaton dolgozó munkatárs, pláne ha volt önkormanyzati vagy parlamenti képviselő, jól ismeri a Horváth András-féle közéleti paranoiásokat.
Először is, ezek az egyébként jobb sorsa érdemes alakok időt és energiát nem kímélve leveleket irogatnak. Hosszú, tetjengős, sokszor a mai napig kézzel irt leveleket, beadványokat, anyagokat gyártanak garmadával, amikben - szerintük - minden részletre kiterjedően leírják az Ügyet.
Az Ügyet, ami nem más, mint a mániájuk, a fixa ideájuk. Az Ügyet, ami a beadványaikban az esetek 99,9 %-ábán valamilyen világ- vagy országos méretű összeesküvés, visszaélés, gigantikus titkosszolgálati manipuláció. A közéleti paranoiás erről, a Nagy Disznóságról lebbenti le a fátylat kérlelhetetlen logikával, a Nagy Disznóságot leplezi le ellentmondást nem tűrő határozottsággal.
A közéleti paranoiás mindenkinek elküldi a leveleket, de a legfontosabb, hogy a Nagy Emberekhez akarja eljuttatni a beadványt. A köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, minisztereknek, államtitkároknak, a polgármesternek, az alpolgármestereknek, a főbírónak, a főügyésznek. Egyszóval a Hatalmasoknak.
Általában roppant egyszerű dolgokat szoktak kérni, követelni, javasolni a Hatalmas Nagy Emberektől: ne késlekedjenek, ne szarakodjanak tovább, ne piszmogjanak azzal, hogy mekkora orbitális marhaság, amit a közéleti paranoiás ír, azonnal számolják fel a leleplezett disznóságokat, szüntessék meg a cudar viszonyokat.
És természetesen mindig, minden Nagy Disznóságra van Bizonyítéka a közéleti paranoiásoknak. Van a csodaszer, a szent ereklyetartó, az aduász, a minden kétséget eloszlató mirákulum. A Zöld Dosszié. A közéleti paranoiás Bizonyítékai vagy olyanok, mint a Loch Nessi-i szörny, mindig beszél róla, de soha, senki nem látta, vagy olyan bombasztikus anyagok, mint évekkel korábbi újságok kivágott cikkei, a közéleti paranoiás korábbi levelei.
A közéleti paranoiást mindig üldözik. A szomszéd, a csalók, a korruptak, a főnöke, a hatóságok, a titkosszolgálatok, a földönkívüliek. Zaklatják, tönkre akarják tenni vagy már tönkre is tették, a fűtőtesten keresztül sugározzák, lehallgatják, követik.
A közéleti paranoiás szegény, szerencsétlen futóbolond.
A legszemetebb dolog politikai, üzleti, hatalmi érdekből kihasználni ezeket az embereket, tiszavirág életű közéleti celebeket gyártani belőlük, a Nagy Botrány kirobbantójaként sztárolni őket, majd amikor kiderül, hogy nem leleplezők, hanem törődést érdemlő betegek, akkor ripsz-ropsz ejteni őket.
Nem a közéleti paranoiásokkal, hanem a kiszolgáltatottságukkal visszaélő rongy emberekkel van baj.

Deutsch agyát valószínűleg ez a ma reggeli Index-cikk durranthatta el, a címe Több nyomozás indult Horváth András, mint az áfacsalók ellen, és szerintem ez egy kurva jó cím.