Délután háromkor kezdődik a buli a Várkert Bazárban, ez új helyszín, Orbán Viktor éveken át a Millenárison szólt februárban a népéhez. Épp ideje eligazítani ezt a népet, beszél összevissza.

Veszprém ráadásul azt mutatta, hogy még szét is szaladhat a nyáj, ha a pásztor nem vigyáz, és csak üldögél a babérjain, mint egy török basa.

Advertisement

Így nem mehet tovább. Sok aggódó hang után Bencsik Békemenet András is megszólalt, azt írja, hogy a hatmilliós Hublot karóra nem kóser. Meg ezt is:

A kulcsszó az emberi lépték: egy család, egy lakás, egy autó, egy fizetés, egy erkölcs, egy nagy közös emelkedés. Igen, hibáztunk. Baj van. Jól jött a veszprémi pofon. Most meg lehet állni, helyre lehet hozni a hibákat, mert összességében nagyszerű dolgokat cselekszünk. A polgár szónak kell ezért pontosabb értelmet adnunk: nem azt jelenti, hogy fenemód jómódú ember, hanem azt, hogy olyan ember, aki erkölcsösen, a többiek elismerésének közepette lett jómódú. Vagy nem. De mindenképpen: szerény.

Ehhez tartsa magát mindenki, akibe szorult egy csepp felelősségérzet.

Legalábbis délutánig, mert akkor a Miniszterelnök Úrtól magától lehet majd tehát megtudni – remélhetőleg –, hogy ki mihez tartsa magát.

Advertisement

Orbán Viktor tavaly egyébként arról beszélt a februári szeánszon, hogy Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll, és senki nem gondolta volna néhány éve, hogy képes lesz így a saját lábára állni, és az európai uniós átlagot meghaladó növekedést elérni.

Az illiberalizmus később jött, csak nyáron, Tusnádfürdőn.