Írtam tegnap egy posztot arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben a boltosok nem kötelesek elfogadni a húszezreseket, sőt a rengeteg sok aprót sem. Kiss Levente kommentben reagált, de olyan lendülettel és színvonalasan, hogy elkértem a gondolatmenetet önálló posztnak.

A bolti pénztárosok védelmében született kisesszét az ihlette, hogy elmeséltem egy sztorit, amelynek főszereplője a tipikus nincs kisebb? kérdésre összehajtogatta a húszezresét, és jelezte, hogy az így már sokkal kisebb, én meg mint mellékszereplő röhincséltem ezen.

Olvasónk-kommentelőnk úgy találta, nem szép dolog nevetni, amikor megaláznak valakit, még ha bolti pénztáros is az illető. Kaptam tőle a fejemre jól – mentségemre csak annyit tudtam felhozni, hogy az emberek mindenkiről hülyén gondolkodnak, akikkel rendszeresen találkoznak, akár személyesen, akár nem: a BKV-ellenőrökről, a rendőrökről, a politikusokról, a futballistákról, az újságírókról stb. –, viszont feltétlen széles kör elé akartam tenni a szöveget.

Íme:

Kár, hogy az emberek úgy gondolnak a bolti pénztárosokra, hogy rosszindulatú, sunyi rohadékok, akik egész nap arra várnak, hogy szemétkedhessenek, így aztán jogos, ha megalázzuk őket, vagy röhögünk azon, ha az előttünk álló megalázza.

Kár, hogy nem vesszük őket emberszámba, természetesnek tartjuk, hogy hosszú órákon át güriznek a kasszánál, átpakolják azt a sok szart, amit vásárolunk, pénzzel bánnak stb., ők azok a személyiség nélküli emberek, akiket bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között megalázhatunk.

Ha legközelebb valaki megalázza a bolti pénztárost előtted, röhögés közben gondolj arra, hogy ez a szerencsétlen áruházi dolgozó nem akkor megy ki hugyozni, amikor akar – ellentétben veled. Nem vakarhatja meg a seggét, a tökét, nem túrhat az orrába munka közben – ellentétben veled. Több száz idiótánál idiótább, frusztrált baromra kell mosolyognia – ellentétben veled. Minden mozdulatát kamera rögzíti minden egyes munkában töltött percben – ellentétben veled. 120 ezer bruttót keres havonta – ellentétben veled. És végül: ő szívesen cserélne veled állást, fizetést, életet – ...

Röhögni azon, hogy valaki megalázza a bolti pénztárost olyan, mintha tapsolnál egy hajléktalan megrugdosásán.