A Közép-afrikai Köztársaságban megőrülnek az iránytűk. Ezt ötven éve tudni, de az oka a mai napig ismeretlen. Egy új elmélet azonban magyarázatot ad a geológiai furcsaságra – és arra is, hogy miért ugyanolyanok a gyémántok itt és Kelet-Brazíliában.

Tiszteletbeli konzulként parádézó budapesti ingatlanpanamázón, iszonyatos polgárháborún és gyémántokon kívül a francia gyarmatból lett Közép-afrikai Köztársaság látszólag nem sokat adott a világnak, bár az utóbbiból két darab elég volt ahhoz, hogy megbuktassa Valéry Giscard d’Estaing francia elnököt. Geológusként azonban rendkívül izgalmas ország ez. Alatta húzódik kifli alakban a hatvanas években felfedezett, a főváros Banguiról elnevezett mágneses anomália: 700 ezer négyzetkilométer, ahol valami nem stimmel az iránytűkkel.

Advertisement

Vannak ilyen helyek a Földön, a legnagyobb itt Európában, Oroszország és Ukrajna határán. A kurszki mágneses anomáliát a vasércben különösen gazdag kőzet okozza, a banguit ez azonban nem magyarázhatja: a gravitáció azon a vidéken gyengébb, amit az átlagosnál kisebb sűrűségű kőzetek okoznak.

1991-ben a területet régóta tanulmányozó NASA-s geofizikus, Patrick Taylor előállt egy másik elmélettel: az anomália gigászi meteorbecsapódás eredménye. Taylor elmélete szerint egy minden ismertnél nagyságrendekkel nagyobb meteor csapódott egymilliárd éve a mai Afrikát is magában foglaló Rodinia szuperkontinens közepébe, felhevítette a kőzetet és megmágnesezte a vasércet.

Az, hogy egy ekkora meteor becsapódása újdonság lehet, nem újdonság: a víz és az atmoszféra meglepő hatékonysággal tünteni el az évmilliók során a hatalmas krátereket. Alig harminc éve írták le például először a Chicxulub-krátert a mexikói Yucatán-félszigeten, ami valószínűleg a dinoszauruszokat kipusztító meteor nyoma, és az csak 65 millió éves. A bangui óriáskráterre halvány topográfiai jelek utalnak, amiket tovább kéne kutatni, ez azonban nemcsak az országban dúló polgárháború miatt nehéz: „Mit keres egyáltalán az ember, amikor egymilliárd éves meteorbecsapódást keres? – mondta Patrick Taylor nemrég a Boston Globe-nak. – Nem igazán tudjuk.”

De itt jön a képbe Brazília, azon belül is Bahia állam, a hatalmas ország keleti kiszögellésétől délre. A Közép-afrikai Köztársaságon kívül itt bányásznak még carbonadókat: gyémántkristályokból, grafitból és amorf szénből álló fekete gyémántokat. Ezek az üledékes kőzetből kinyerhető, borsó méretű rögök földtörténeti léptékkel nemrég, 110 millió éve még egy helyen voltak: az Atlanti-óceán megnyílásáig Bahia és a mai Közép-afrikai Köztársaság összefüggő földterület volt, Gondwana őskontinens közepén. A gyémántok úgy kerülhettek oda, hogy az egymilliárd éve itt landolt meteor gyémántból volt, és amikor becsapódott, számtalan apró darabra forgácsolódott, hogy aztán egymilliárd évvel később elnököket és hadurakat korrumpáljon.

Advertisement

Ezt igazolandó persze el kéne menni a Közép-afrikai Köztársaságba, és kőzetmintákat gyűjteni, ami jelenleg teljesen lehetetlen. A Magyarországnál hatszor nagyobb, szerény infrastruktúrájú országban másfél éve különösen borzasztó polgárháború dúl, ahol a külföldiek geológuskalapács helyett inkább vadászpuskával mászkálnak.