Ezennel kritikai diskurzust indítok Fekete Pákó festményeiről

A „magyar mulatós éjszakák legsötétebb aranya", a didikirály Fekete Pákó idén Paco Picasso művésznévvel belekóstolt a naiv festészetbe. Az öt munkájából elkelt mind, kivéve az önarcképe.

Aztán lehet, hogy több festmény is van a fiókban, de én az egyébként tökéletes mondatokkal operáló honlapján nem láttam többet tőle. Mindegyik 2013-as. Az első a címlapképet kezdő Afrikai asszony gyermekkel a kézben, ami itt szerkesztőségi vélemények szerint az objektíven legjobban sikerült, erősen önéletrajzi ihletésű műve. Nézzük, mit ír maga a művész az afrikai éveiről:

Nigériában születtem, fiatalabb koromban gyakran meg gyűlt a bajom a Törzsi wuduval,és a szúnyogokkal, Minden héten maláriás lettem, és egyébként sem szerettem vidéken lakni, ezért úgy határoztam hogy SZÜLEIM BÁNATÁRA Magyarországra költözöm.

Ezennel kritikai diskurzust indítok Fekete Pákó festményeiről

A második kép tematikailag illeszkedik az előzőhöz, a művész gyerekkori emlékeit csődíti vissza erősen stilizált formában. Az Afrikai vadkutya megjeleníti a fekete kontinensen magára maradt, elhagyott, kies tájon előtérbe vágyó Pákót Pacót. A kutya balra, a képen kívülre figyel, ahol látható, hogy sötétedik az ég és kavarognak a felhők. Feltehetőleg ezzel akarta a festő közölni, hogy ingerszegény, de mégis nyugodt környezetből nemsokára egy sokkal viharosabb, intenzívebb világ felé indul.

Paco Picasso egyedüli eladó képe az önarcképe, ami egyenesen szembesít azzal a kettősséggel, ami a művész marcangolja belülről. Ő egy hús-vér ember, egy komoly lény, de Magyarországon mégis ő a bohóc, akinek mindig ki kell sajtolnia egy viccet magából. Nézzétek meg jobban a sminkelt mosolyát: ez nem egy őszinte gesztus, hanem egy szörnyű, görcsös grimasz. A képen szereplő fehér pulóver hasonló hatást kelt, a magyar médiának ő a fehér vászna, amit aztán összefirkálhat mindenki. A mosolyának viszont öröknek kell maradnia. Nem csoda, hogy nem kapkodnak érte a vevők, ilyen erős állítással ki merne szembenézni nap mint nap a nappaliban?

Feltételezzük a diskurzus kedvéért, hogy a honlapon található festmények időrendi sorrendben követik egymást. Akkor a címlapon látható harmadik, a valóságban negyedik Afrikai asszony a lépcső előtt egy hazavágyó, idealizáló, szentimentális művész alkotása, egy olyané, aki az otthoni (emlékezzünk! kies sivatagi!) környezetet már úgy látja, mint élénk színek, vad vonalak, szürreális árnyékok és elnagyolt figurák birodalmát.

Az ötödik kép egy pogácsaképű portré Istenes Bencéről.

Ezennel kritikai diskurzust indítok Fekete Pákó festményeiről

Te vennél Paco Picassót? Megkérnéd, hogy dedikáljon egy szalvétát?

[via suntm]